Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Így készült a Nyúl Péter: A gyakornok búcsúja

A 2015/2016-os évad első premierje a Nyúl Péter. A próbafolyamatról a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Varsányi Péter számolt be. Utolsó bejegyzésében tapasztalatait összegzi.

Nyúl Péter - fotó: Éder Vera
Nyúl Péter és Nyúl Benjámin (fotó: Éder Vera)

„Múlik az idő, gyerekek!” – szökken ki a magvas gondolat mesélőnk, Pallai Mara szájából nap mint nap. Sőt, minthogy a csütörtöki premierre való tekintettel a társulat újabban reggeltől estig próbál, e figyelmeztetést naponta többször is hallhatjuk mi, nézőtéren ülők. De ha nem hallanánk, akkor is kézzel fogható lenne számunkra az idő múlása – hiszen az elmúlt öt héten együtt éltünk a készülő előadással, ami percről percre, napról napra változott.

Például jóval tömörebb lett a szöveg – a bábszínház sajátossága, hogy rosszul viseli a sok beszédet, még ha az hamisítatlan feketeádámi stílusban íródott is. Helyette viszont hálás a mozgásért – így az előadásba egyre több mozdulat került, sőt az egyik jelenetben Nyúl Péter olyan fürgeségről tesz tanúbizonyságot, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek – de erről itt ne többet. Változott a díszlet is – a dombok kizöldültek, az égboltra bárányfelhők úsztak fel, Gergelyfi bácsi fészerét benőtte a borostyán, a Mesélő köré pedig egy külön, sparheltos-pokrócos kis otthon épült. És legalább ennyire fontos, hogy elkészült az előadás világítása. Számomra az volt a próbafolyamat egyik legizgalmasabb pillanata, ahogy láthattam, ugyanaz a díszlet mennyire más hangulatot nyer különböző fényekben. És nem csak hangulatokról van szó, a világításnak itt kiemelt dramaturgiai szerepe lesz – de erről se többet...

Nyúl Péter - fotó: Éder Vera
Nyúl Péter és Gergelyfi bácsi (fotó: Éder Vera)

Nem beszéltem még a zenéről – a Tallér Zsófia komponálta művek döntően meghatározzák az előadás stílusát, ritmusát, hangulatát, de még az egyes szövegek jelentését is. Döbbenten tapasztaltuk, hogy a szereplőknek nehéz, csehovi sorsokat kölcsönöz egy adott zenerészlet, míg egy másik szeretetre méltó és életrevaló nyulakat varázsol belőlük (a szülők megnyugtatására: az alkotók ez utóbbi mellett döntöttek). Lényeges változás volt az is, hogy a gépzenéket mostanra valódi zenekarral és gyerekkórussal felvett darabok váltották fel, amelyek hangzása sokkal természetesebb és élettel telibb. Egyszóval: változás változás hátán.

És hogy mit csináltam mindezalatt én, rendezőasszisztens-gyakornok? Elsősorban figyeltem. Arra, milyen ritmusban és milyen instrukciókat adagol a rendező, és hogy még nála is pontosabban kell mindenre emlékeznie az asszisztensnek. Aztán arra, melyik színész hogyan építi fel a szerepét, hogyan koncentrál a próbán, és hogyan pihen, amikor épp nincs a színpadon. Meg arra is, mennyi ideig tart, mire bemelegszik egy nitrogénlámpa, hogy milyen nehéz Gergelyfi bácsi bábja, és hogy miért nem szabad koromsötétben közlekedni a széksorok között. (Mert három héttel később is tapintható dudor lesz az ember bal sípcsontja közepén, azért.)

Most pedig a figyelmet megköszönve búcsúzom én – akinek a vezetékneve egy családi névváltoztatás következtében Varsányi, eredetileg egyébként Nyul – Péter.

Nyúl Péter - fotó: Éder Vera
Nyúl Péter (fotó: Éder Vera)

Olvasson tovább:

1. próbanapló

2. próbanapló

Interjú a rendezővel, Ellinger Edinával

Interjú a címszereplővel, Márkus Sándorral

0 Tovább

Márkus Sándor: "Saját magamat közvetíteni egy nyúlon keresztül"

A 2015/2016-os évad első premierje a Nyúl Péter. A próbafolyamatról a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Varsányi Péter számol be. Ezúttal az előadás címszereplőjét, Márkus Sándort kérdezte.

- Milyen neked itt és most a Bábszínházban?

- Jól érzem magam, azt hiszem, te is láthatod. Tök jól szórakozom, és nagyon élvezem a munkát. Megnyugtató érzés vendégként itt lennem, úgy, hogy nem ez az otthonom – de nagyon jó csapat jött össze, szóval szerintem amúgy is élvezném a munkát.

- Másodszor dolgozol itt, a Hattyúk tava bemutatásakor még egyetemista voltál. Akkor is ilyen szabadnak érezted magad?

- A rendezők személyéből adódóan is teljesen más volt a két próbafolyamat, de igen, akkor is szabad voltam, otthonosan mozogtam a színházban.

-  Ez látszik a portásokkal való intim viszonyodon is.

- Ja igen. (Nevet)

- A rendezővel, Ellinger Edinával hosszabb ideje ismeritek egymást.

- Tanított minket az egyetemen – már akkor is jól kijöttünk egymással, és nagyon örülök, hogy megint együtt dolgozhatunk. Azért is, mert tudja, mit akar, de közben hagy minket kísérletezni, engedi, hogy a személyiségünkből jövő dolgok belekerüljenek az előadásába. Szerintem ezt élvezi is, én meg hálás vagyok érte.

- Mi volt az első gondolatod, amikor felkért a szerepre?

- Az első, amit mondott, az volt, hogy egy kesztyűs bábos előadásról van szó. Nagyon szeretem ezt a műfajt, előtte is pont egy ilyen darabot próbáltunk Budaörsön (Kököjszi és Bobojsza, Halasi Dániel rendezésében).  Ott azt éreztem, hogy nagyon felpörget, de közben a kapott energiát vissza is tudtam forgatni az előadásba. Imádok kesztyűs bábozni, hiszen egy hatalmas játékról van szó, ami viszont pontosságot, koncentrációt igényel, és amúgy nagyon fárasztó is.

- Edina nyilván nem véletlenül téged kért fel erre a szerepre. Látsz valami hasonlóságot Nyúl Péter és magad között?

- Nagyon passzol hozzám ez a karakter. Annyira, hogy nem is igazán akarok karaktert játszani, hanem próbálom saját magamat közvetíteni egy nyúlon keresztül. Talán kicsit mindig magamat  játszom, de most nagyobb terem van az önkifejezésre, mint általában. Ezért is döntöttem a bábozás mellett, mert nekem szabad önkifejezési formára van szükségem. Többek között ezért hoztuk létre Eke Angélával saját társulatunkat, a Nylon Groupot, ami jelenleg az életem egyik legmeghatározóbb eleme. (A társulat oldala itt érhető el.) Korábban – ezt Edina is tudja – nagyon sokat harcoltam az ellen, hogy bábos legyek, de rá kellett jönnöm, hogy engem ez a műfaj tesz boldoggá. Persze játszom, és szeretnék is játszani prózai darabokban, de az életem célja, hogy minél szabadabb önkifejezési formát találjak, és számomra jelenleg a báb jelenti ezt. És harcolni is akarok érte, hogy minél jobban fejlődjön a műfaj. Bábos harcos vagyok.

Olvasson tovább:

1. próbanapló

2. próbanapló

Interjú a rendezővel, Ellinger Edinával

0 Tovább

Ellinger Edina: "Körbeugráltam a lakást" - Így készül a Nyúl Péter 3.

A 2015/2016-os évad első premierje a Nyúl Péter. A próbafolyamatról a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Varsányi Péter számol be. Ezúttal az előadás rendezőjét, Ellinger Edinát kérdezte.

- Amikor ez az interjú készül, a próbafolyamat felénél tartotok. Tudod még objektíven látni, amit csináltok?

Nagyon igyekszem, ennek ellenére nem tudom. De éppen ezért kérem ki a körülöttem lévő alkotótársak véleményét, akik, úgy érzem, kevésbé vannak rávakulva, mint én. Illetve szeretem, ha a próbafolyamat bizonyos pontjain bejönnek „külső szemek”. Ilyen külső szem az Igazgató úr, aki nem üli végig a próbafolyamatot, így amikor bejön, értékes észrevételei vannak; vagy Ács Norbi, Tengely Gábor, akik anno a Boribon és Annipanni című előadásra néztek rá. De a gyerekeim és a férjem is be szoktak jönni próbákra. Mint szakmabelinek, szeretem meghallgatni az ő véleményét is.

- Mivel foglalkozik a férjed?

- Végzettségét tekintve színész, és sokat is dolgozott színházban, de végül pályaelhagyó lett. A gondolkodása viszont a mai napig színházi, valószínűleg ezért tudja többé-kevésbé elviselni azt, ahogyan élek.

Ellinger Edina (fotó: Éder Vera)
Ellinger Edina (fotó: Éder Vera)

- Színész, anya, feleség, rendező vagy hogyan tudod ezeket a szerepeket összeegyeztetni?

- Elég komoly logisztikája van az életünknek. Nagyjából látom, az év melyik periódusai lesznek a legnehezebbek, és azokra tudatosan készülünk – a férjemtől ilyenkor nagy türelmet kérek, ő pedig tudja, hogy ezek a periódusok csak átmenetiek. Mostanra belerázódtunk, de nem mondom, hogy imitt-amott nincsenek lelkiismeret-furdalásaim. Például anyaként, amikor a gyerekeimet egész nap nem látom, és mire hazaérek, már alszanak. Ilyenkor másnap reggel az összes kihagyott szeretetet igyekszem pótolni. De most már a kisfiaim is elég nagyok ahhoz, hogy értsék, mivel foglalkozom, és tudják, hogy azért van most ez a hiány az életünkben, mert nekik csinálok előadást.

- Láttak már valamit a most készülő előadásból?

- Otthon levetítettem nekik egy részletet. Lebilincselve nézték, Gergelyfi bácsitól pedig rettegtek. (nevet)

A főszerepet egy vendégművészre, Márkus Sándorra osztottad. Miért?

- Az ember, amikor rendez, mindig igyekszik az adott színház társulatában gondolkodni. Így eleinte Bercsényi Péternek szántam a szerepet, de ő nagyon korrekt módon időben szólt, hogy szabadúszóként folytatja a pályáját. Ekkor elkezdett kattogni az agyam – vannak a társulatunkban fiatal fiú színészek, de én olyan embert kerestem, aki magában hordozza Nyúl Péter sármját és öntörvényűségét. Így jutott eszembe Márkus Sanyi, akit az egyetemen tanítottam, és már akkor nagyon szerettem vele dolgozni. Megkerestem az ötlettel az Igazgató urat, és – az élet apró öröme ez – összhangban volt a gondolkodásunk, mert mint kiderült, ő is nagyon szeretett volna valamilyen szerepet adni Sanyinak. Az első próbától kezdve a mai napig úgy érzem, nagyon jó döntés volt.

Márkus Sándor (fotó: Éder Vera)
Márkus Sándor (fotó: Éder Vera)

- Mesélj arról, miért épp erre a mesére esett a választásod.

- A Boribon és Annipanni sikere után szerette volna az Igazgató úr, hogy újra nekifogjak egy nagyszínpadi gyerekelőadásnak. Nagyon-nagyon sokat agyaltam azon, mi lenne a megfelelő alapanyag. Kezdettől fogva állatmesékben gondolkodtam, de nem akartam a klasszikus Három kismalacot vagy A hét kecskegidát, mert az ilyen típusú klasszikusok jelen pillanatban nem mozgatnak meg. Már majdnem feladtam a keresést, amikor a lányom szobájából kifordulva megakadt a szemem Beatrix Potter Nyúl Péter mesekönyvén. Akkor azt mondtam: ez az, megvan! Majd körbeugráltam a lakást. Alapvetően nagyon szeretem az angolszász kultúrát, és ebben a mesében különösen vonzó az, ahogy az írónő a természetes környezetükben élő nyulakat emberi öltözettel és tulajdonságokkal ruházza fel. Emellett borzasztóan szép a könyveinek képi világa. Nagyon szerettük volna Lisztopád Krisztivel, az előadás látványtervezőjével megtartani ezek hangulatát – de senki se várja az eredeti illusztrációkat az előadástól, mert igyekeztünk saját világot teremteni az írónő inspirációja alapján.

- Mi a helyzet a színészettel? Mintha a rendezői éned mostanában nagyobb szerepet kapna.

- Van nekem egy igazgatóm, aki nem hagyja, hogy ez így legyen! (nevet) Úgyhogy nem kell félteni a színészi oldalamat, mert a következő félévben több ilyen jellegű feladatom is lesz. Például készítünk egy szólóelőadást Tengely Gábor rendezésében. Egyedül végigjátszani egy darabot kemény feladat – úgyhogy fel van rakva a léc.

Tallér Zsófia és Ellinger Edina (fotó: Éder Vera)
Tallér Zsófia és Ellinger Edina (fotó: Éder Vera)

Olvasson tovább:

1. próbanapló

2. próbanapló

0 Tovább

Exkluzív amatőr fotóriport a nyúl üregéből – Így készül a Nyúl Péter 2.

A 2015/2016-os évad első premierje a Nyúl Péter. A próbafolyamatról a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Varsányi Péter számol be.

Míg a próbafolyamat első hetét a rácsodálkozások és őrült ötletek jellemezték, addig a második hét a kemény munka jegyében telt. A rendelkezőpróbákon majdnem túlvagyunk, így természetes, hogy akadtak a darabnak nehezebb pontjai, de minden akadályt legyőzött a társulat. Korántsem sziszifuszi hát e küzdelem, sőt: péntek délután húsz jelenetből tizennégyet már egyben láthattunk, így hirtelen kirajzolódott a jövőbeli előadás (nagyon biztató) képe. A ritmusjátékok szélsebesen pontosodnak, a karakterek rohamtempóban kristályosodnak – ha ez így megy tovább, a rendező kénytelen lesz lehetetlen instrukciókkal hátráltatni a színművészeket, nehogy túl hamar elkészüljön az előadás!

A széksorok még nyári álmukat alusszák

Voyeurködés az oldalpáholyból (nézőknek sajnos nem adható ki)

„A bábosok jó emberek” – de csak hogy kis helyen is elférjenek

Nem bűzlik a próba – Márkus Sándor és Hoffer Károly kosár alá szorult nyulakat szinkronizálnak

Péter fején védelmi fólia – bábnak lenni kockázatos vállalkozás

Kemény István minden alkalmat megragad a szövegtanulásra – hogy aztán remekül improvizáljon

Gimesi Dóra dramaturg és Ellinger Edina rendező tanakvó látványa a nyúlüreg szemszögéből

Olvasson tovább:

Az 1. próbanapló

0 Tovább

Hová, hová, nyulam-bulam? - Így készül a Nyúl Péter 1.

A 2015/2016-os évad első premierje a Nyúl Péter. A próbafolyamatról a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Varsányi Péter számol be.

„A nyári szünetben felolvastam a szövegkönyvet a körülöttem lévő gyerekeknek. Egyikük, idézem, azt mondta: Nagyon izgalmas, és remekül van megírva” – újságolja a nyuszimamát játszó Juhász Ibolya a társulatnak. A Nyúl Péter című készülő előadás szövegéről van szó, amely a néhai Beatrix Potternek és a mostani Fekete Ádámnak hála valóban remek lett. Hogy csak egy példát mondjak: „Ekkor már Péter kint is volt a résnyire nyitott kertkapun, és loholt, ahogy a gyomra bírta, nyargalt, iszkolt, hasította a levegőt, futott, majd kocogott, majd vett egy erős gyalogtempót, mielőtt laza sétafikálása erőtlen vánszorgássá nem lassult, és az éti csigák csak úgy száguldottak el mellette.”

A paraván mögött


Ahogy arra az első soromból következtethetett a kedves és szemfüles olvasó, a produkció szereplői már a nyári szünet beállta előtt kezükbe kapták a színdarabot – így hosszú heteket tölthettek a strandon, a fűben és még számos más helyen elnyúlva olyan kérdések firtatásával, mint például hogyan viselik az ikernyulak, ha összekeverik őket, hány éves Egérke néni, és hogyan befolyásolja egy macska pszichoszexuális fejlődését, ha lány létére Albertnak hívják. Míg a színészek nyara e gondolatok jegyében telt, a rendező, Ellinger Edina a gyermekeivel töltötte az idejét, az így szerzett friss élményanyag pedig kézzelfogható/szemmel látható/füllel hallható hatással van a készülő előadásra. Elvégre a Nyúl Péter egy sokgyerekes család hétköznapjait mutatja be. De nem csak Edina gyermekei, hanem minden korosztály minden tagja magára ismerhet majd a szereplőkben.

A rendező, Ellinger Edina


Apropó szereplők: az előadás érdekessége, hogy paravánt és kesztyűs bábokat használ – a Budapest Bábszínház eme évezredben született nézői ilyesmivel ritkán találkozhattak. Ráadásul egy olyan speciális paravánrendszerről van szó (a díszlet és a bábok Lisztopád Kriszta munkája), amely a nagyszínpadot minden irányban beteríti. A nézőtér felől impozáns látványt nyújt (dombos táj gyönyörű fákkal), a színfalak mögött azonban egy kisebb labirintus terül el. (Mint a mellékelt fotók jelzik, én is bemerészkedtem az útvesztőbe, de egy idő után kimenekültem a tomboló minotauruszok nyulak elől.) A tombolás szót itt pozitívan kell érteni: a színészek hatalmas lendülettel, töretlen energiával dolgoznak, játszanak a paravánok mögött, élükön a címszereplőt életre keltő vendégművésszel, Márkus Sándorral.

A tomboló Márkus Sándor


Még csak egy hete próbál a produkció, de már a darab harmada „le van rendelkezve”. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mindenki tudja, mit, mikor és miért csinál, valójában azonban ennél sokkal többről van szó. A szereplők nem egyszerűen utasításokat hajtanak végre, hiszen a rendező amellett, hogy határozott elképzelésekkel bír, teljesen nyitott a színészek ötleteire, hanem együtt lélegeznek a bábjaikkal (lásd a címadó kérdést, ami így bukott ki a Gergelyfi bácsit alakító Kemény István szájából), és nem telik el próbaperc úgy, hogy ne érné a nézőtéren ülőket meglepetés (értsd: nagyon, de nagyon sokat nevetünk)…

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)