babszinhaz

A "bárhol" jelen esetben Bécs, a Technisches Museum.

Ahol egyrészt a hírközlés történetét bemutató résznél állítottak ki egy 1900-ból származó papír bábszínházat:

Közelebbről ilyen bábokkal:

Illetve van egy robotokkal foglalkozó időszakos kiállítás is, ahol a sok ipari meg szórakoztató robot közé bekerült négy marionett. Mindannyian az augsburgi bábszínházban (Augsburger Puppenkiste - ahol nemrégiben egy tárlaton a mi legendás Grimm-előadásaink bábjait is kiálltották) készült figurák, a filmeket pedig a tartományi televízóban sugározták. Ők azok:

Schlupp - a Schlupp a zöld csillagról (1986) című film címszereplője

Sabor, a gonosz varázsló - 3:1 a szakállasok javára - A gonosz Sabor (1971) című film bábja

Blecki Decker és Johann Wolfgang a Szemét-hegyről - az Éjféli nap elrablása (1994) című film bábjai

És az egyik film, a Schlupp a zöld csillagról:

Bár talán úgy pontosabb lenne: bábok és bábanimációk filmekben.

Az 1999-es John Malkovich-menet főszereplője egy házassági krízisbe jutott bábos, aki nem tud megélni abból a pénzből, amit a bábozásért kap, így egy iropdában helyezkedik el, ahol felfedez egy rejtekajtót, ezen keresztül pedig egyenesen a hollywoodi filmsztár agyába tud bújni. A bábost karaktert John Cusack alakítja, aki (...) itt marionettezik.

A Ted címszereplője egy játékmackó, ami életre kel. Az animációban a stop motionből indult, azóta sokmilliós (dollárban persze) vállalattá vált Tippett Studio közreműködött. (Többek között ők jegyezték a Robotzsaru, a Jurassic park és az Alkonyat-sorozat számítógépes animációját is.)

A Mr Popper pingvinjei a Tedhez hasonlóan akár családi mozinak is számítható. Ha pedig valaki végignézi a stáblistát, jelentős hosszúságú animátorlistát talál.

Itt a tavasz, úgyhogy nézzünk ki egy kicsit a (Budapest) Bábszínházból, és kalandozzunk el egy olyan területre, ami szintén báb és művészet, csak egy kicsit másképp. Egészen pontosan alkalmazottan. A reklámról van szó. Ahelyett, hogy elkezdenénk például a figura kiválasztásának fontosságáról elméletileg és verbálisan eszmét futtatni, vizuális műfajokról lévén szó, inkább elindítjuk a reklámzabálást. (Akár innen, a karácsonyi maradékoktól, ami az első bábos-reklámos posztunk.)

Wizz Air:

(A sorozat különböző városokat - a légitársaság desztinációit - bemutató epizódjaiban Brad kalandjai folytatódnak, Budapest már kész.)

A karácsonynál maradva íme a Barclaycard játékos (szó szerint) szpotja:

És ehhez egy werkfilm is készült, benne a Barclaycard Global Brand Directora magyarázza meg, miért épp ezt a formát választották:

Egyiptomi választási videó, a jelölt neve Abdel Moneim Aboul Fotouh:

(Ezt innen vettük át, a New York Times bloggerénél az is elolvasható, mit énekelnek a bábok - egyébként természetesen a jelöltet dicsérik -, és honnan az inspiráció - egy, a hatvanas években íródott egyiptomi operettből, ami a falusi életet dicséri.)

A World Wildlife Fund egy argentin bűvésszel, Serpicóval dolgozott együtt a brazíliai Cerrado szavanna megmentését célzó kampányában. Kezek és egy lámpa - ennyi kellett csak az árnyjátékhoz:

Bábok és reklámok témában további posztok:

Mit csináljunk a karácsonyi maradékokkal?

Animáljunk, mi mást?!

És ha nagyon jók vagyunk - mint James Godwin -, reklám is lehet belőle, mint ebben az esetben.