Álljanak szembe a Staatsoperrel, induljanak el az árkádok alatt a bal oldalon, menjenek el az Albertina mellett, és a jobb oldalon, ahol az Augustinerstrasse, a Führichgasse és a Spiegelgasse találkozik, van egy épület, az egykori Lobkowitz-palota, ami az Osztrák Színházi Múzeumnak ad otthont. A 2. emeleten állandó osztrák színháztörténeti kiállítás tekinthető meg, a földszinten és az első emeleten időszakos tárlatok kapnak helyet, köztük a 2014. február 10-ig nyitva tartó, Richard Teschner munkásságát bemutató kiállítás. Amit tulajdonképp nem lehetett nehéz összeállítani, hiszen a festőművész, grafikus, bábtervező, bábkészítő, bábjátékos teljes hagyatékát a múzeum kezeli. (Sőt, a múzeum elődje, az Osztrák Nemzeti Könyvtár Színházi Gyűjteménye már 1940-ben megvásárolta tőle az egyik előadásának komplett díszletét, kellékeit és bábjait.)

A bejárat

Kezdjük rövid életrajzzal. Richard Teschner 1879-ben született az akkori Karlsbadban (ma Karlovy Vary), és 1948-ban halt meg Bécsben. Prágában festőművésznek tanult, majd Bécsben képezte magát tovább, ahol végül 1909-ben telepedett le. 1911-ben, egy hollandiai útján ismerkedett meg a wayangjátékkal, ott több bábfigurát is vásárolt. Első előadását 1912-ben készítette el (Az arany sárkány), ezt barátainak mutatta be. Az Osztrák Művészeti és Ipari Múzeum 1919/20-as kiállításán szintén játszotta a produkciót. 1925-től nyilvános bábelőadásokat tartott, 1932. november 11-én pedig megnyitotta Figurenspiegel nevű színházát. (Teschner-életrajz németül, angolul.)

A nézők - egy 1916-os festmény

Ezek a száraz tények, most pedig jöjjön néhány, remélhetőleg érdekes adalék Richard Teschner életéhez és munkásságához:

A cseh modernek különösen vonzódtak a mesékhez, ez alól Teschner sem volt kivétel. Szinte minden előadásának alapja mese.

Egy korai Teschner-festmény

Már 1905-ben szerette volna Gustav Meyrink (A gólem írója) "behúzni" Teschnert a Wiener Werkstättébe, hogy annak munkatársaival egy marionettszínházat hozzanak létre.

Így bábozott Richard Teschner

Már Prágában olyanokat írt Teschner, hogy elege van a klasszikus színházból, mert nem lát benne fantáziát, fejlődési lehetőséget, és a színházművészet egyedüli továbblépése a bábművészet által lehetséges. Ehhez persze a báb mozgási és a bábos mozgatási képességeit kell tökéletesíteni. Egy Paul Brann-nak szóló levélben fel is sorolja, hogy mi a problémája kora színházával: tele van fals pátosszal, naturalizmus és nyál keverékét látni a színpadon. „Fel nem foghatom, hogy járhatnak emberek színházba, még kevésbé értem, hogy írhatnak ilyen darabokat” – szól a lesújtó vélemény.

A Hollandiában vásárolt bábok

Bábjátékaihoz polyphon szolgáltatta a zenét, azaz a meditatív hangkulisszát.

Ufa-filmekben is dolgozott – például Leni Riefenstahllal –, ezt a tapasztalatát használta fel a Figurenspiegelhez (különösen a klasszikus kukucskaszínpad hátteréhez), illetve bábfilmjeihez.

Teschner forgat

A kortárs német tánc sem hagyta őt hidegen – vagy a báb is bekúszott a kortárs német tánc látókörébe, ezt döntse el ki-ki ízlése szerint, mindenesetre több maszkos játékban dolgozott tervezőként.

Elektra-maszk

A kiállítás kronologikus, az első teremben a korai festmények, rajzok, reklámgrafikák láthatóak, ezt követik a bábok, majd a filmmel való kapcsolatát dolgozza fel Ivan Ristic kurátor. Nem különösebben interaktív módon, tehát a tableteket csak nézni lehet, megérinteni nem, a bábok is tárlókban, szigorúan szabályozott fény- és páraviszonyok között várják a látogatókat. (Ebben az értelemben felnőttkiállítás a javából.)

Viszont van néhány alkalommal tárlatvezetés, párszor levetítik a Die Lebens-Uhr újrafelvett filmváltozatát, eljátsszák a Der Basilisk és – stílszerűen karácsony előtt – a Weihnachtsspiel című előadásokat, novemberben két napig bábnapokat tartanak, továbbá a tárlaton is látható filmekkel kiadtak egy DVD-t , és van egy igen részletes katalógus is. A teljes árú belépő 8, a kedvezményes 6 euró, gyerekeknek és 19 év alattiaknak ingyenes.

Egy restaurált filmen - nem az igazi hanggal - ilyen volt a karácsonyi darab:

És akkor még néhány kép:

A basziliszkusz - ezt is újrajátsszák

Bimini - ahogy a báb "zongorázik", úgy változik a zongora fölött a pöttyök és a tárló tetejébe beépített neon színe

A rádióbemondó (1935) - az egyetlen báb, ami hasonlít alkotójára. A háttérben a jelenet filmen.

Az összművész és felesége ex librise

Így állt a báb Richard Teschner kezében

Zipizip bábban

Zipizip és barátai (Teschner és barátai farsangi jelmezben)

A Figurenspiegel logója