babszinhaz

Bródy Vera bábfiguráin generációk nőttek fel. Misi mókus, Mazsola, a Futrinka utca, a Diótörő, a Háry János és A fából faragott királyfi tervezője október 14-én ünnepli születésnapját.

A magyar színházművészet egyik meghatározó személyisége, Bródy Vera 1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban, de Szergej Obrazcov első magyarországi vendégjátékának hatására a báb felé fordult érdeklődése. Az Iparművészeti Főiskolán tanult. 1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza, 1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt, 1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott, ahol emblematikus előadások bábjai, díszletei, jelmezei kerültek ki a keze alól. Ezek közülük első az 1952-es Misi mókus volt. Tersánszky Józsi Jenő hőse több kalandnak, így több előadásnak is főszereplőjévé vált, az 1961-ben bemutatott Misi mókus vándorúton azóta is levehetetlenül szerepel a színház repertoárján.

Ezt követte a Meseláda, a Csodafurulya, a Csalavári Csalavér, több Andersen-mese, a Százszorszép, a Hamupipőke, a Hófehérke és a hét törpe, az Ezüstfurulya, A szarvaskirály, a Jancsi és Juliska, a János vitéz, a Fajankó kalandjai, az Aladdin csodalámpája, A három kismalac, a Csipkerózsika, a Világszépe, a Fehérlófia, A csodálatos kalucsni, a Toldi, a Piroska és a három kismalac, a Dani Bogárországban, a Foltos és Fülenagy, A gyáva kistigris, a Bohóc rókák és egyéb mókák, Az elvarázsolt egérkisasszony, továbbá a felnőtteknek szóló Biztos siker, A szőke ciklon, amit az Állami Bábszínháznak az első nemzetközi sikert hozó előadás, a Szentivánéji álom, az Angyal szállt le Babilonba, majd A sárkány követett. Több produkcióban dolgozott együtt díszlettervezőként Koós Ivánnal, mások teljes látványát egyedül jegyezte.

1968-ban férjével Párizsba költözött, de kapcsolata nem szakadt meg az Állami Bábszínházzal, és olyan jelentős előadások fűződtek nevéhez, mint a világot járt Bartók-mű, A fából faragott királyfi, A pagodák hercege című Britten-opera, Kodály Zoltán Háry Jánosa, Shakespeare drámája, A vihar, amiért a kritikusoktól a legjobb jelmez díját kapta meg vagy a Rámájana. Természetesen gyerekeknek készült produkciókban is dolgozott: a Tündér Lala, a Gulliver az óriások földjén, a karácsonyi klasszikus, a ma is játszott Diótörő, a Hamupipőke, a Vásári bábkomédiák, a Varjúdombi meleghozók, A csodaszarvas népe, A Hollókirály, A repülő kastély bábjai mind neki köszönhetőek.

A francia fővárosban grafikákat, illusztrációkat, bábokat készít, ismeretterjesztő cikkeket ír, több könyvét adták ki Franciaországban, Németországban, Svájcban, Skandináviában, Nagy-Britanniában. 1972-től bábpedagógusként is dolgozik, gimnáziumi csoportjával bábelőadásokat hozott létre Párizsban, vezetett bábos táborokat Bretagne-ban. Ilyen volt A tűzmadár, a Stravinsky-darabot az Állami Bábszínház művészeivel is megrendezte.

Bródy Vera munkáit azok is ismerik, akik nem jártak az Állami Bábszínházba, hiszen a Magyar Televízió bábos mesejátékai közül ő álmodta meg Mazsolát vagy a Mi újság a Futrinka utcában? lakóit (ők később „átköltöztek” a Budapest Bábszínházba), de a Játsszunk bábszínházat! sorozat, a Gombóc tündér, a Tükrös-játék, a Dugasz Matyi, a Petruska vasárnapja és az Egyszeregy királyfi mind-mind az ő tervezőasztalán születtek.

1959-ben Munkácsy-, 1967-ben Jászai-díjjal tüntették ki, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Bródy Vera emblematikus bábjait itt nézhetik meg.

A "bárhol" jelen esetben Bécs, a Technisches Museum.

Ahol egyrészt a hírközlés történetét bemutató résznél állítottak ki egy 1900-ból származó papír bábszínházat:

Közelebbről ilyen bábokkal:

Illetve van egy robotokkal foglalkozó időszakos kiállítás is, ahol a sok ipari meg szórakoztató robot közé bekerült négy marionett. Mindannyian az augsburgi bábszínházban (Augsburger Puppenkiste - ahol nemrégiben egy tárlaton a mi legendás Grimm-előadásaink bábjait is kiálltották) készült figurák, a filmeket pedig a tartományi televízóban sugározták. Ők azok:

Schlupp - a Schlupp a zöld csillagról (1986) című film címszereplője

Sabor, a gonosz varázsló - 3:1 a szakállasok javára - A gonosz Sabor (1971) című film bábja

Blecki Decker és Johann Wolfgang a Szemét-hegyről - az Éjféli nap elrablása (1994) című film bábjai

És az egyik film, a Schlupp a zöld csillagról:

Itt a tavasz, úgyhogy nézzünk ki egy kicsit a (Budapest) Bábszínházból, és kalandozzunk el egy olyan területre, ami szintén báb és művészet, csak egy kicsit másképp. Egészen pontosan alkalmazottan. A reklámról van szó. Ahelyett, hogy elkezdenénk például a figura kiválasztásának fontosságáról elméletileg és verbálisan eszmét futtatni, vizuális műfajokról lévén szó, inkább elindítjuk a reklámzabálást. (Akár innen, a karácsonyi maradékoktól, ami az első bábos-reklámos posztunk.)

Wizz Air:

(A sorozat különböző városokat - a légitársaság desztinációit - bemutató epizódjaiban Brad kalandjai folytatódnak, Budapest már kész.)

A karácsonynál maradva íme a Barclaycard játékos (szó szerint) szpotja:

És ehhez egy werkfilm is készült, benne a Barclaycard Global Brand Directora magyarázza meg, miért épp ezt a formát választották:

Egyiptomi választási videó, a jelölt neve Abdel Moneim Aboul Fotouh:

(Ezt innen vettük át, a New York Times bloggerénél az is elolvasható, mit énekelnek a bábok - egyébként természetesen a jelöltet dicsérik -, és honnan az inspiráció - egy, a hatvanas években íródott egyiptomi operettből, ami a falusi életet dicséri.)

A World Wildlife Fund egy argentin bűvésszel, Serpicóval dolgozott együtt a brazíliai Cerrado szavanna megmentését célzó kampányában. Kezek és egy lámpa - ennyi kellett csak az árnyjátékhoz:

Bábok és reklámok témában további posztok:

Mit csináljunk a karácsonyi maradékokkal?

Animáljunk, mi mást?!

És ha nagyon jók vagyunk - mint James Godwin -, reklám is lehet belőle, mint ebben az esetben.

Remélhetőleg a blog olvasói közül már sokan jártak bábszínházban (vagy épp a Budapest Bábszínházban), de minden bizonnyal sokan vannak olyanok is, akiknek - még mindig - a paravános, kesztűs bábos, nyuszit üldöző róka és rókát üldöző vadász jelenti a bábszínházat. A műfaj azonban ennél jóval több. Mutatunk is mindjárt néhány példát, amelyek bizonyítják, hogy a báb mellett Hollywood és a Broadway sem megy el.

Jason Segel - leginkább az Így jártam anyátokkal Marshall Eriksenjeként ismert - a 2008-as Lepattintva című filmben mutatta meg, hogy ígéretes bábmusicalszerző lehetne (a videó egy tévéshow-ból van, de a dal és a Drakula-báb a filmbeli):

De akinek ez nem lenne elég: Segel bábok iránti elköteleződése a 2011-es Muppets filmből - rájuk még visszatérünk! - szintén kiderült:

Julie Taymor (bővebben róla magyarul itt lehet olvasni) nevét a színházi szakma egy Stravinsky-opera, az Oedipus Rex kapcsán ismerte meg (teljes egészében itt nézhető végig az opera:

A nagyközönség számára a látványtervező-rendező mutatta meg, hogy élő- és bábszínház között a határok elmoshatók. Az alapanyag a rajzfilmből színpadra adaptált Az oroszlánkirály volt, a sokféle bábtechnikát felhasználó kísérlet terepe pedig a Broadway. S hogy ez a kísérlet - ellentétben a Pókember-musicallel - milyen remekül sikerült, mi sem mutatja jobban, mint a tény, hogy az 1997-es New York-i premier óta a londoni West Enden is műsorra került, ahol Lyceum Theatre-ben 1999 óta - túl az ötezredik előadáson - játsszák Szimba történetét. A darab öt nyelven, tizenöt országban látható, köztük Spanyolországban, Németországban és Japánban, az Egyesült Államokban pedig Las Vegas-i produkció és több utazó előadás is fut Az oroszlánkirályból.

Tim Burton nem készített még báb(os) filmet vagy előadást, és bizonyítékot sem találtunk bábos múltjára, de két animációs filmje, a a Karácsonyi lidércnyomás és A halott menyasszony valami miatt azt súgja, nem érdektelen számára a műfaj*.

1. példa:

2. példa:

A sorozatot folytatjuk, mert van még a tarsolyban néhány meglepetés.

* És gyorsan megköszönjük kedves olvasónk pontosító megjegyzését, melyben felhívja a figyelmünket arra, hogy Tim Burton a Karácsonyi lidércnyomásnak csak író-producere volt, nem pedig rendezője - ellentétben A halott menyasszonnyal -, ugyanis azt Herny Selick jegyzi.