Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy zsúfolt hét után

Előadások és próbák - ezek egy színház életében a megszokott menetet jelentik. Kritikus Órára azonban első alkalommal került sor a Budapest Bábszínházban. (Nem a kiütés a cél, de a Színházi Kritikusok Céhe által szervezett programsorozat rövidítése KO.) Az 51. Odüsszeusz után, november 14-én Sztrókay András vezette a beszélgetést.

Odüsszeusz - előadásfotó

Vannak színházak, ahol egy ilyen a jubileumra nem kell öt évet várni (az előadás bemutatója ugyanis 2007 tavaszán volt). Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a báb műfaját a legtöbben még mindig kizárólag a gyerekeknek szánt produkciókkal azonosítják, akkor az, hogy egy ilyen ifjúsági (vagy akár) felnőttrepertoárba illő darabra folyamatosan igény van, akkor szinte mérföldkőnek is tekinthetjük ezt az ötvenediket. (És vannak persze praktikus okok, amiket egy színházban nem hagyhatunk ki a számításból: például azt, hogy a nőket játszó Ellinger Edina közben babát várt, a vendég címszereplő, László Zsolt pedig igen elfoglalt anyaszínházában, a Nemzetiben, és nem könnyű őt egyeztetni.)

A beszélgetésből kiderült, igen eminensek a nézők: szinte mindenki olvasta az Odüsszeiát – bár biztosan volt közöttük olyan, aki ezt odüsszeiaként élte meg… –, és úgy tűnt, nem jelentett problémát a kalandok követése, az élőszínház és a bábszínház közötti folyamatos váltás. Sztrókay András szerint nézőként izgalmas ez az átjárás, az egyetlen ember és az ő állandó interakciója a több méretben megjelenő bábokkal. Állítását természetesen nem cáfoljuk. Mint ahogyan Teszárek Csabát sem, aki az Odüsszeusz mellett Az ember tragédiáját vagy a Szentivánéji álmot említve úgy fogalmazott, hogy a súlyos klasszikusoknak jól áll ez a forma, hiszen a furcsa lények, a szokatlan stilizációkra a műfaj tökéletesen alkalmas, a bábbal a képi világ kitágul, a képzeletet érdekes játékra hívja, így a bábszínház a klasszikusokat közelebb hozza a nézőhöz.

„Sokat kínlódtunk vele” – mondta László Zsolt, amin a nézőtér igencsak meglepődött. Ez a kínlódás, mint kifejtette, arra vonatkozott, hogy Garaczi László darabjában a hős bolyong a tengeren, kalandokba keveredik, de ezeket a kalandokat a szerző nem fejti ki részletesen, ezáltal a történet nem válik annyira cselekményessé. A kulcsot az utolsó két jelenet adhatja visszamenőleg: a Hádésznál való szembesülés azzal, hogy mi is az életünk; illetve a végső párbeszéd Zeusszal. Mindezek mellett az elemzés során még két kulcsfogalom került elő. Az egyik az esendőség, a másik pedig a férfiközpontúság. Ez utóbbi persze Homérosznál és a görög kultúrában is visszakereshető, az viszont, hogy Odüsszeusz útja nőktől nőkig, kalandtól kalandig tart, a neohippi elvekre is utal, a címszereplő pedig tekinthető akár Szelíd motorosnak is, aki magáért az útért, a kalandokért megy előre hajthatatlanul. (Szegény nők, akik szinte mellékszállá válnak… Ahogyan a beszélgetésből kiderült Ellinger Edinának ezért sem volt könnyű dolga.)

És ha a darab sűrű nyelvezete nem lenne elég nehézség, ott vannak a László Zsolt által „leeszközözött” bábok – ezért egyébként gyorsan elnézést is kért –, amik önálló életet élnek, ilyeténképp maguk is technikai zavart okozhatnak, sőt a méretük, a súlyuk is jelentős. A lista teljessé tételéhez a legyőzendő akadályok közt említhetjük még a díszletben jelentős szerepet játszó vizet is. A színészek pedig sorolták a kulisszatitkokat a színpadról, a cipők talpának recéiről, a színfalak mögötti összmunkáról. (A KO után a lépcsőfordulóban elkapott beszélgetésfoszlányokból kiderült, ezt nem is gondolták volna.)

Azok a gimnazisták, akik ezt az előadást megnézték, egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy nem érezték cikinek eljönni a Budapest Bábszínházba. Úgyhogy hajrá, gyertek, kedves gimnazisták, különösen azért, mert a következő két bemutatónkkal – a Janne Teller regényéből készült Semmivel és kanadai Daniel Danis Kivi című darabjával – kifejezetten a középiskolás korosztályt várjuk. De a következő KO-ra is érdemes lesz eljönni: december 8-án a Babákról beszélgetünk.

Pénteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban jártunk, hiszen a hónap harmadik péntekje volt. Ezúttal a Rózsa és Ibolya című előadásunk mesei alapanyagát a két címszereplő, Teszárek Csaba és Karádi Borbála segítségével ismerhették meg a gyerekek és a felnőttek, majd részleteket láthattak a főszereplők jeleneteiből. És mivel a történetben az átváltozás kulcsfontosságú, a kézműves foglalkozás is ehhez kapcsolódott. A Sárkányos könyvtárban legközelebb december 14-én találkozhattok velünk, addig azonban tartogatunk még meglepetéseket...

Ehhez rövid képes élménybeszámolónk is van:

0 Tovább

Mert fontos a jó alapanyag

Ha közhelyeket citálnánk, akkor azt mondhatnánk, a színház tulajdonképp olyan, mint a főzés: nem mindegy, mi kerül a színpadra, s ha minőségi irodalmi alapanyagból dolgozik a dramaturg vagy az író, az fél siker. Ebben a posztban azokat az irodalmi műveket gyűjtjük össze - az ábécé sorrendjében -, amelyek adaptációi megtalálhatóak a színház repertoárján. Biztos akadnak, akik folyékonyan olvassák a rovásírásos Hetvenhét magyar népmesét, valószínűséggel ők vannak kisebbségben, így csak a magyar nyelvű oldalakon keresgéltünk. (Praktikus információ: az irodalmi műveket a vastag betűs linkekre kattintva találhatják meg és olvashatják el.)

Andersen-mesék közül kettőből áll össze az azonos című előadásunk, és császárokról szól. Császárokról meg madarakról. Pontosabban két császárról, egy jó madárról meg néhány jómadárról.

A Diótörő novembertől januárig természetesen idén is műsoron lesz. Az E. T. A. Hoffmann novellája alapján, Csajkovszkij zenéjére készült zenés pantomim és bábjáték műfajú előadásra, amelyen generációk nőttek fel, már ötéveseket is várunk.

„Bűbájat szállítok reátok, / És a jövőnek végéig beláttok / Tűnékeny álom képei alatt…” – mondja Lucifer Az ember tragédiája harmadik színének végén, és ezzel Ádám megkezdi álmait az időben. Mi lehetne alkalmasabb a „tűnékeny álmok” megidézésére, mint a bábszínház? A bábu a földön jár, ügyes kezek a levegőben reptetik, ha kell – így nem köti gravitáció, és ha elbukik, itt valóban száz alakban újólag felél. Új és szabad értelmezést kap a bábok által Madách Imre műve: a kis fabábok nem nemzeti tragédiát játszanak, hanem az ember örök esendőségét közvetítik nekünk. Bábok lennénk mi is, valaki kezében? Kinek a kezében? Van szabad akarat? Van cél? De talán nem is a válasz a legfontosabb, hanem az, hogy mi is feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket. A Budapest Bábszínház előadását Garas Dezső rendezte.

Lázár Ervin világában minden ismerős, mégis minden másképp van. A kerekerdő négyszögletű, a hős csúnya, a tündér hétfejű. A hétköznapok eseményei mesévé kerekednek, a mese hősei hétköznapi örömökkel, bánatokkal találkoznak. Ez a különleges, semmihez sem hasonlítható, lírai mesevilág A Hétfejű Tündér meséjében elevenedik meg a Budapest Bábszínház színpadán.

A János vitézből készült előadás is klasszikus produkció, sok éve van műsoron, de mindig újabb bábos nemzedékek játsszák és mindig újabb nézőgeneráció ül a színházteremben. A 6 éves kortól ajánlott előadáson keresztül az iskolás gyerekek megismerkedhetnek Petőfi költészetével, hogy felnőve is hű olvasói maradjanak a költőnek.

A Lúdas Matyi kötelező olvasmány, bár valljuk be, ma már leginkább csak a lábjegyzetek segítségével értjük Fazekas Mihály művét. A 2012/2013-as évadot nyitó produkció - melynek szövegét Tasnádi István írta, az eredetihez hűen, de kicsiknek, nagyoknak érthető nyelven - a színház ismert magyar meséket új feldolgozásban, friss szemlélettel színpadra állító előadásainak sorába illeszkedik. Matyi és az izgága lúd viszontagságai a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes ötletekkel ötvöző, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató formában.

A szorgalmas mókusok Rókus mókus vezetésével egész nyáron át gyűjtötték a télire való eleséget. Az utolsó zsák mogyoró is a helyére került az odvas fa kulcsra zárt raktárába. A nagy munka után megérdemelnek egy kis szórakozást, el is mennek a közelben szereplő cirkuszba, a nagy Bumba majom csodás attrakcióit megnézni. Ezalatt a téli raktárt az a két mókus őrzi, aki a legkevesebbet tett a készlet összegyűjtéséért: a cserfes Misi, és barátnője, Muci. Bumba rábeszéli őket, hogy kukkantsanak be titkon ők is az előadásra, és eközben kirabolja a téli élelem raktárát. Misi elbujdosik a felelősségre vonás elől, Mucit Rókus mókus büntetésül ketrecbe záratja. A bűntudatos Misi a messzi Afrikába indul, hogy az örökké termő fákról pótolja az elveszett tartalékot. Így indulnak Misi mókus kalandjai, amelyeket Tersánszky Józsi Jenő jegyzett le. A produkciót még az Állami Bábszínház mutatta be, s a Budapest Bábszínházzá átkeresztelt intézmény sem vette le a műsorról. Igazi többgenerációs előadás, amelyet valószíűleg a fiatalabb nagyszülők és a szülők is láttak, és a legkisebbek sem fognak csalódni.

Valljuk be: Homérosz Odüsszeiája izgalmas történet, az eposzi forma azonban sokak kedvét elveszi attól, hogy leemeljék a polcról. A bábszínházi Odüsszeusz szerzője Garaczi László, aki minden lényegit megtartott, a Játszó-tér vízzel elárasztott színpadán vannak lótuszok és nimfák, a kérők serege sem hiányzik, s az igazi izgalmat a báb- és az élőszínházi műfaj találkozása adja, ugyanis a címszereplő teljes testi valójában László Zsolt, partnerei pedig bábok.

Az Óz, a nagy varázsló, Lyman Frank Baum meséje, Kansas-Mumpicföld viszonylatban játszódik. Ez a történet is klasszikus, csakúgy, mint az előadás, amelyben feltűnnek nyugorok, smaragd- és porcelánvárosiak, valamint Dorka, Toto és barátaik,a szalmafejű Madárijesztő, aki észre vágyik, a Gyáva oroszlán, aki bátorságot szeretne kapni, és a Bádogember, aki szívet kérne az üres mellkasába. Ám Óz ezeket nem adja oda nekik, hiszen a legnehezebb helyzetben kiderül, hogy a Bádogembernek érző szíve van, a Gyáva oroszlán tud bátran viselkedni, de ha kell, a Madárijesztőnek is helyén az esze, ha a barátai bajban vannak.

A Rózsa és Ibolya két forrásból is ismert: Arany Jánostól és a Hetvenhét magyar népmese című Illyés Gyula készítette gyűjteményből. A Budapest Bábszínház előadásának szövegét Gimesi Dóra írta, aki a klasszikus motívumokat mind felhasználta, ugyanakkor maivá tette a történetet. A nagyszínpadon megelevedik az emberek hétköznapi és a tündérek varázslatos világa, a magyar népmesekincs pedig találkozik a fantasy műfajával.

A Túl a Maszat-hegyen eredetileg verses meseregénynek készült - részletek a Jelenkorban -, Varró Dániel a Budapest Bábszínház felkérésére adaptálta színpadra a művet, s lett belőle végül Presser Gábor dalaival - a dalszövegeket itt gyűjtötték össze lelkes rajongók - zenés kalandjáték 6-tól 99 éves korig. Maszat Jankával és Muhi Andrissal több színház közönsége is barátságot köthetett, de ilyen hosszú sikerszériával máshol nem dicskedhetnek.

Bár ábécésorrendet emlegettünk, A brémai muzsikusok és a Csipkerózsa (figyelem: nem Csipkerózsika!) mégis a végére kerültek. Az ok praktikus: azonos a szerzőjük, egész pontosan a gyűjtőjük. A Grimm testvérek összegyűjtött meséiből Gimesi Dóra és Veres András, illetve Lackfi János írtak új darabot. Közös a két előadásban az, hogy nagyszínpadiak, zenések - a Csipkerózsa olyannyira, hogy már-már musical -, és mindkettőre 5 éves kortól várjuk a nézőket.

A posztot nyitó mondatot tekinthetjük alapvetésnek. S hogy milyen konzekvenciát vonhatunk le? Azt mindenképp, hogy olvasni jó. Meg azt is, hogy a bábosok szeretik az irodalmat, a kortárs szerzőket pedig különösen. (Úgyhogy egy külön posztban majd róluk is megemlékezünk.)

0 Tovább

Irány a könyvtár!

Akik rendszeresen olvasnak bennünket, azok tudják, hogy ebben az évadban elindult egy együttműködés a Budapest Bábszínház és a Fővérosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Gyerekkönyvtára között: minden hónap harmadik péntekjén ellátogatunk a Szabó Ervin térre, a Sárkányos Gyerekkönyvtárba. Október 19-én 17 órától a Hajnali csillag peremén című előadásból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. Fontos: a gyerekek és a szülők kedvenc macijai semmiképp ne maradjanak otthon!

„Hozd magaddal kedvenc mackódat, aki a legjobb barátod, alvós társad, titkaid tudója – ez az előadás neki is szól! Aki nem tud mackót hozni, az előadás idejére kölcsönkap a Mackókölcsönzőből. Figyelem! Felnőtt nézőink is mindenképp mackóval vagy gyerekkel érkezzenek!” S hogy miért?

Mert a kortárs gyerekversekből összefűzött, már hároméveseknek is ajánlott előadás egy óvodás mackólány, Méz Elza életének egy napjába sűríti a gyereklét fontos eseményeit: a felkelést, a reggeli rohanást, a félelmetes szomszéd nénit, a városi forgatagot, a villamost, az óvodát, a játékot, a szerelmet, a csillagokból visszanéző nagypapát, az esti mesét, az éjjeli álmot. Hétköznapokról és ünnepekről, örömökről és bánatokról, mackókról és gyerekekről mesél, mackóknak és gyerekeknek.

A Tengely Gábor rendezte produkcióban elhangzanak Erdős Virág, Gimesi Dóra, Havasi Attila, Kántor Péter, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, Mesterházi Mónika, Oravecz Imre, Part Nagy Lajos, Ranschburg Jenő, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel versei. Aki szeretné megnézni teljes egészében a „mackóélet és mackóálom” alcímű Hajnali csillag peremén-t, október 20-án és 31-én, illetve november 8-án, 24-én és 29-én teheti meg a Budapest Bábszínházban.

De a Sárkányos Gyerekkönyvtár a héten kínál még programot. Szerda délelőtt Bajzáth Mária segítségégen útmutatót kaphatnak a szülők ahhoz, hogyan induljunk el a Mesék (B)irodalmában, mit érdemes a 3 év alattiaknak választani, miért és miben segítenek nekünk és az apróságoknak. Ezekről a kérdésekről és a közben felmerült gondolatokról beszélgetnek kötetlen formában, és minden bizonnyal hasznos tanácsokat kaphatnak szerdán 10:30 és 11:30 között a gyerekkönyvtárba látogatók.

0 Tovább

Hétvégi kirándulások

Pénteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban jártunk - először, de nem utoljára. Ez évadban ugyanis minden hónap harmadik péntekjén 17-től 18 óráig bevesszük a Sárkányos Gyerekkönyvtárat. A Budapest Bábszínházban jelenleg is számos irodalmi alapanyagból készült mű látható, ezért azt gondoltuk, a lehető legevidensebb az, ha a könyvek otthonába megyünk. Be kell vallanunk, kicsit tartottunk attól, lesznek-e érdeklődők, hogy fogadnak bennünket, de az egyre gyűlő tömeg és az egyre hangosabb kacagások után minden félelmünk elszállt.

A Pettson és Findusz (bemutató: október 10.) című előadásból két jelenetet mutattunk. Ez azért volt különleges alkalom, mert közönség még nem látta, a reakciókkal a rendező és a színészek itt szembesültek először. Biztató, amit hallottunk, és reméljük, ezzel nem kiabálunk el semmit...

A Lúdas Matyiból bábokat vittünk. A gyerekek Matyit, a Lúdat (Libát) és Döbdrögit azonnal felismerték, a kékfestőbe öltözött Klára báb azonban meglepte őket. Tasnádi István bábszínpadi átiratában ugyanis van egy szerelmi szál is. (De erről többet nem árulnánk el, szeptember 30-tól mindez megtekinthető a Játszó-téren.)

A következő alkalomra október 19-én kerül sor, akkor is várjuk a mesék és a bábok iránt érdeklődő kicsiket és nagyokat. Lehet tőlünk kérdezni, lehet véleményt mondani egy-egy nálunk látott előadásról, vagy tanácsot adunk abban, milyen előadást válasszatok családi programként.

Szeptember 22-én néhány sarokkal odébb költöztünk: az Andrássy úti TeARTrum Fesztiválon volt standunk. Köszönjük, hogy ennyien jöttetek, érdeklődtetek, kipróbáltátok, milyen a paraván másik oldalán állni. Mivel ez az állomás aratta a legnagyobb sikert a Színházak éjszakájának Bábszínház-járó túráján is, gondolkodunk a folytatáson.

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)