Az a sztereotípia, hogy bábelőadások kizárólag gyerekeknek készülhetnek szerte a világon tartja magát. Szögezzük le (és ismételjük sokszor): a báb nem korosztály, hanem műfaj. Egy 2010-es kanadai dokumentumfilmben egy Dan Hurlin nevű bábos készít egy előadást egy olyan fotós életéről, aki a gazdasági világválság idején készítette portréfotóit. A film előadás készítéséről szól, és természetesen azokat a kérdéseket is boncolgatja, hogy mennyire emancipált a báb műfaja, milyen attitűddel gondolkodnak róla más, nem bábos színházcsinálók vagy épp a közönség.
Egy hollywoodi színésznek, jelesül John Turturrónak mi köze a bábhoz? Szicíliában, Turturro családjának múltját kutatja - egy 2009-es dokumentumfilm révén, amelynek nem csupán főszereplője, de egyik forgatókönyvírója is a színész-rendező - kiderült. Egy kritikus komoly nemzetközi televíziós potenciált lát a filmben, ráadásul Turturro neve jól cseng a nézők körében, így szerinte művészmozik is ráharaphatnak. (A magyar tapasztalatokat tekintve nem valószínű, hogy Kasszandra munkatársnak alkalmazta volna hölgyet...)
Egy valamivel hosszabb részlet, nem túl jó hangminőséggel ugyanebből a filmből:
