És akkor most jöjjön az, hogy milyen lesz a Trisztán és Izolda látványvilága.
A tervezők, Hoffer Károly és Nemes Takách Kata egyik fő inspirációja a bayeux-i kárpit, ami a világ első képregényének is tekinthető. Ezen a jelenlegi, nem teljes állapotában is közel 70 méter hosszú, kb. 50 centiméter széles faliszőnyegen mintegy ötven képben, a normannok partraszállásától az 1066-os hastingsi csatáig követhető nyomon Anglia történelme.
A kárpit nagy valószínűséggel az 1070-es években készülhetett, de hogy hol, kinek és milyen célból, azt nem tudni biztosan. (Feltehetőleg a jelenetekben gyakran szereplő bayeux-i püspök, Odo rendelte meg, aki Hódító Vilmos féltestvére volt, és miután kiesett Vilmos kegyeiből, ezzel az ajándékkal szeretett volna visszakerülni oda; bár a legenda szerint a kárpitot Hódító Vilmos felesége, Matilda készítette udvarhölgyeivel.) Első említése 1476-os, ám csak évszázadokkal később, 1729-ben fedezték fel a bayeux-i székesegyházban, ahol ma a másolat látható (csakúgy, mint az angliai Readingben), az eredetit pedig a város múzeumban nézhetik meg az érdeklődők.
A kárpit közelebbről itt nézhető meg vagy itt
Mutatunk egy érdekes animációt a kárpit kapcsán:
