De mért? - Így készül A csillagszemű juhász 2.

Az előadás rendezőjét, Markó Róbertet - a darabból inspirálódva - egyetlen roppant egyszerű kérdőszót ismételgetve arról kérdeztük, hogyan választotta ki alkotótársait.

ELSŐ DARABONT
Az történt, te juhász, képzeld el,
Hogy a mi felséges király urunk
Tüsszentett!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
És?

ELSŐ DARABONT
Hát tüsszentett, nem érted?

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
De értem.

ELSŐ DARABONT
Mondjad, hogy egészségére,
Hadd mehessünk mi is végre pihenni.

MÁSODIK DARABONT
Na mondjad gyorsan!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Ja! Hát nem tudom.
Mért kéne mondanom?

ELSŐ DARABONT
Azért, mert mondhatod
A felséges király urunknak, hogy adjisten
Egészségére.
(...) 
Ezt mindenkinek mondania kell!

MÁSODIK DARABONT
Ez a törvény!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Jól van. De mért?

(Részlet a darabból)

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

Amikor Meczner János, a bábszínész szakosok osztályfőnöke pályázatot hirdetet közöttetek, bábrendező szakosok között, hogy a Budapest Bábszínház társulatára, játszóhelyeire találjátok meg a legmegfelelőbb produkciókat, akkor te többek között A csillagszemű juhásszal pályáztál. Miért?

Bár igazgató úr a meghívásos pályázat meghirdetésekor nem kötötte ki, hogy csak gyerekeknek szóló előadások terveivel jelentkezhetünk, nekem mégis egyből egy kisiskolásoknak szóló történet felé indult el a fantáziám. A szakmánk egyik legfontosabb és legizgalmasabb feladatának érzem, hogy a legkisebbeknek meséljünk el erős (alap)történeteket – lehetőség szerint minél szellemesebb, és mozgalmasabb formában. A csillagszemű juhász több szempontból tűnt jó választásnak. Egyrészt nagyon átélhetőnek találtam a történetet a kisiskolások szempontjából: a folyamatos rákérdezés az ő esetükben is éppúgy alapmotívum, ahogy a csillagszemű juhászéban, s nekik is alapélményük, hogy „miért?” kérdéseikre rendszerint azt a választ kapják tőlünk, felnőttektől, hogy „csak”. Vagy: „mert én azt mondtam”. Másrészt a juhász személyében olyan főszereplőt kapnak a nézők, akinek kérlelhetetlen igazságszeretetével, rendíthetetlen lelki és testi erejével könnyű azonosulni. Harmadrészt fontos, hogy A csillagszemű juhász magyar népmese. Nemcsak azért, mert a Budapest Bábszínház jelentős vállalása, hogy népmesekincsünk darabjait időről-időre bemutassa, hanem azért is, mert tapasztalatom szerint ezek a történetek olyan húrokat pendítenek meg bennünk, amelyeket más mesék nemigen. Ahogy Boldizsár Ildikó mesekutató fogalmaz: „A népmesében rend van”. És ez alkotóként roppant megnyugtató érzés.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A darab megírására Szálinger Balázst kérted fel. Miért?

A csillagszemű juhász című történet erősen gondolkodik a hatalom mibenlétéről, fogalmáról, természetéről, és verseiből, drámáiból kiindulva úgy éreztem, ez a téma erősen foglalkoztatja Balázst is. Ugyanakkor mindig olyan világokat szeretnék teremteni a színpadon, amelyekben fontos szerep jut az abszurdig is elmerészkedő humornak – egyfelől úgy látom, hogy ez nagyon közel áll a gyerekek ízléséhez, másfelől pedig enélkül a humor nélkül nem tartom túlélhetőnek az életet, jobb, ha ezt minél fiatalabb korban tisztázzuk a közönségünkkel. Balázs írásaiban éreztem az erős hajlamot erre a vonulatra, ez volt a második érv. Végül pedig színpadi szerzőként is, rendezőként is azt tartom, hogy a drámaszöveg eszköz és közvetítő, nem pedig szent és sérthetetlen kinyilatkoztatás, Balázs ebből a szempontból kivételesen színpadbarát író, partner a szöveggel való folyamatos munkában, nem ragaszkodik a saját elképzeléseihez.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A díszletet Cziegler Balázs tervezi, a jelmezeket és a bábokat Michac Gábor. Miért?

Amikor a már említett pályázat eredményét megtudtuk, nagyon meglepett, hogy a nagyszínpadon kapok lehetőséget – ez egyetemistaként különösen nagy feladat, ugyanakkor hatalmas bizalmat is jelez a színház részéről. Bábszínházi berkekben különösen gyakoriak a meghitt, intim, stúdiószínpadi előadások, itt viszont több mint háromszáz néző számára szeretnénk maradandó élményt nyújtani egy jelentős méretű színpadon. Cziegler Balázs munkáit a kezdetektől figyelem rajongással, miközben nagyon ismerősek, otthonosak nekem azok a terek, amiket megálmodik. Azt kértem tőle, hogy A csillagszemű juhász díszlete legyen egyetlen erős gesztus, ami a meséhez is, a népiességhez, magyarsághoz is kapcsolódik, így alakult ki a dézsát, kutat és szemet egyszerre formázó, számos szcenikai meglepetést rejtő ellipszis-szerű tér. Hihetetlenül inspiratív és asszociatív színpadkép, ami, úgy képzelem, a színészt is, a nézőt is jócskán kimozdítja a komfortzónájából. Balázs világával nagyon kompatibilis Gáboré, az ő jelmezeiben mindig az érzékenységet, a jól eltalált részleteket szeretem a legjobban, és azt, hogy kortárs ruhákat létrehozni, miközben tiszteli, újraértelmezi a hagyományt. Ebben az előadásban a kalocsai hímzés tradicionális színeibe öltöztette a szereplőket, s a ruhák szabásmintáiban követte a hagyományos magyar viseleteket, miközben szándékoltan és nagyon mai anyagokat használt.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A zeneszerző Zságer-Varga Ákos, akinek Némedi Árpád a zenei munkatársa. Miért?

Tulajdonképpen éppen az a gondolat játszott főszerepet Ákos és Árpi kiválasztásában, ami Gábort is vezette a jelmezek tervezése közben: hogyan lehet a tradíciót a kortárssal elegyíteni. Ákos és Árpi színházi munkáit jól ismerem, egyfelől tudok az alázatukról, hogy a művészetüket nem alanyi dolognak tekintik, hanem az előadás szolgálatába állítják, másfelől egyikük az elektronikus zene, másikuk a népzene felől közelít a színházhoz, ráadásul összeszokott alkotópárosnak mondhatók. A csillagszemű juhásszal kapcsolatosan felmerült első zenei gondolatom az volt, hogy e kettő – az elektro és a folk – fúziójából kellene kiindulni, valójában kézenfekvő volt, hogy Ákosék jutottak az eszembe.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A mozgás is népi elemekből táplálkozik, a koreográfiusok Fitos Dezső és Kocsis Enikő. Miért?

Enikővel és Dezsővel nem először dolgozunk együtt: állandó szereplői a szakmai életemnek, és nagyon szeretném, ha ez jó sokáig így is maradna. Remekül kiegészítjük egymást, azt hiszem; nagyon hasonló színházi nyelvet beszélünk, ők kiválóan fel tudják lazítani az általam felépített rendszereket, én pedig többé-kevésbé rendszerezni tudom azt a hihetetlen mennyiségű ötletet, kreativitást, ami belőlük egy-egy próbán előtör. Bár ősnépitáncosok, a kortárs vonal sem idegen számukra, nyitottak a népi és a mai házasítására – de csak mert a végén a népzene úgyis legyőzi a gépzenét. Ahogy a csillagszemű juhász a medvét, a sünt meg az összes akadályt és kísértést.

A népmese eredetéről itt olvashatnak bővebben.

0 Tovább

Apró szilánkok - Így készül a Hókirálynő 4.

Február 25-én premier. Altorjay Johanna utolsó bejegyzésa a próbafolyamatról.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar letelik majd a próbaidőszak, azonban elszaladt az a bizonyos 3 hónap. Túl a főpróbahéten, számos változtatáson és izgalmas pillanaton, még most sem hiszem el, hogy alig 2 nap múlva premier. A legutóbbi bejegyzés óta hihetetlen sokat fejlődött a darab. Összeállt a díszlet, elkészültek a bábok, és minden zenei betét a helyére került. Érdekes módon, hiába hangzik el az „Egész jól állunk!”, még mindig akadnak mozdulatot, szöveget vagy egyéb mást érintő módosítások. Ha belegondolok, milyen unalmas lenne, ha már minden „tökéletesen” készen állna, és csak „szimpla” lejárópróbák lennének! Ennél sokkal izgalmasabb, ahogy az utolsó próbákon is megy még az ide-oda igazítás minden résztvevő és közreműködő legnagyobb örömére. :)

Kay és Gerda (fotó: Éder Vera)

A rendező és a színészek egészen összecsiszolódtak, minden képváltásnál nagy a sürgés-forgás, és a szereplők is kezdik megtalálni a helyüket a történetben. Lassan összeállt a király, akinek ravasz és settenkedő zenéje az egyik kedvencemmé vált.  A nagyapa bozontos feje, botos akciói és fülbemászó hangja kedves karaktert eredményezett. A rablókislány habár nem kapott koponyagyűjteményt, és nem ostorozhatja Gerdát (szó szerint), azért megkapta a rikító hajszínt és a koponyás fülbevalókat. Az egyik legkedvesebb szereplőm az általa szadizott kisállat, amely szerintem igazi főszereplője ennek a mesének (emiatt is kár, hogy mellőznie kell a hivatalos színpadi behívóját, miszerint „a fagyott patkányt kérjük a színpadra!”) A cilinderes Tanácsnok, akinek makulátlan megjelenésénél, már csak makulátlan modora tud többet, még ha csak rövid időre is, de igazi üzletemberré vált a történet végére, és ráébresztett arra, hogy én is ilyen csíkos nadrágot szeretnék! Ha már egyedi darabokat keresek, akkor ide sorolnám a Rablómamát is, aki egész lényében egy divatdiktátor, nincs is olyan nő, akinek a kalasnyikov ilyen jól állna a kezében. Pedagógiai módszertanának tökéletes mintapéldányai a három rabló, akiket habár közös célok vezérelnek, azért igazi egyéniségek, emellett szerethető zsiványok is és nagyon jól táncolnak! „Alaszka” testű rénszarvas, akinek mozgásába annyi munkát fektettek, hogy nekem egészen igazi lett és a szadizott állatok lélektanának tökéletes példájává vált a döglött patkány mellett. Elsa és Klaus, akiket kezdetben elkényeztetett kisdiáknak láttam, most is elkényeztetettek, de igazi humorforrásokká is váltak. Gerda akármennyire is aprócska termet, mégis egy belevaló csaj lett, akiért végig szorítok a történetben, és élvezet nézni, hogyan kecmereg ki a szorult helyzetekből. Kay igazi szőke rocksztárá vált, aki végigzongorázott az idegeimen a kalandozásaival, de  tetszik, ahogy felnő a történet végére. Ellenben a Hókirálynő fejével még most sem tudtam napirendre térni, bármikor ránézek, kiráz a hideg ettől a sci-fis megjelenéstől. Amellett, hogy félek tőle mégis mindig őt kell néznem, akármerre jár, mert vonzza a tekintetet, arról nem is beszélve, hogy milyen könnyedén borít fel embereket, állatokat vagy gerjeszt szélvihart csak úgy szórakozásból. „Lélegző” tükrével pedig egészen földönkívüliként hat. Mindent összevetve látványos produkció született, illetve még születik, ami minden eszközt megragad arra, hogy végigizguljam azt a másfél órát  a nézőtéren! ;)

A Tanácsos és a Nagypapa még nem teljesen készen a próbán (fotó: Éder Vera)

Naplóbejegyzésem végére értem, és meg kell mondjam, nagyon élveztem minden színházban töltött percet. A próbák közti szünetek és elnyúlt beszélgetések során sokat megtudtam erről a világról. Ki tudja, talán lesz még alkalmam újra belekóstolni valamikor. Kívánom, hogy minden nézőnek legalább akkora élmény legyen a darab, mint ami nekem volt ez a tapasztalat, és remélem, elégedett arcokkal futok majd össze a Hókirálnyő egy-egy előadása után!

Az előző próbanaplók:

3. bejegyzés

2. bejegyzés

1. bejegyzés

További háttéranyagok:

Meséből színdarab

0 Tovább

Apró szilánkok - Így készül a Hókirálynő 3.

Már kevesebb, mint egy hónap van a Hókirálynő premierjéig. Altorjay Johanna jóvoltából ismét betekinthetünk a próbafolyamatba.

Legutóbbi alkalommal meséltem arról hogyan állnak össze a jelenetek és készülnek a bábok. Nos, ennek még korántsem értem a végére, így igyekszem folytatni ott, ahol abbahagytam.

Még most sem beszélhetünk kész előadásról, de már alakulnak a dolgok. Lassan eltelt 2 hónap és a rendelkező próbák a befejeződtek. Munkával teli hetekkel a hátuk mögött a színészek egyre „folyékonyabban” játszanak.

Az egyik legutóbbi próbán megtörtént a végigmenés. „Itt és most menjünk végig, nem baj ha rontunk, csak menjünk tovább, hogy lássuk mit végeztünk eddig” - mondta a rendező, Fige Attila. Izgatott lettem mivel egészében most láttam én is először, hogy hogyan is áll a darab. Valami hasonló izgalom lehetett úrrá a színészeken is, és ezt csak fokozta a nézőtéren helyet foglaló meghívott „vendégek”jelenléte. Éder Vera fotós, Kis Erzsi zeneszerző és Lénárt András, a színház szcenikusa, egyébként pedig a bábmozgatás egyik nagy specialistája rezzenéstelen arccal figyelt. Kattant a fényképezőgép, mögöttem a zeneszerző hölgy időnként diktafonba jegyzetelte az észrevételeit, és indult az óra, hogy a jelenetek hosszát megállapítsák. A díszlet immár majdnem kész állapotában megjelent a színpadon, a színészek csuklyát húztak, és kigyúltak a fényutcák.

A Michac Gábor által megálmodott bábok és díszletelemekről eddig nem sok szó esett, azonban árulkodni sem szeretnék, hogy a leendő nézőknek mindez igazi meglepetés maradjon. Annyi titkot azért elárulhatok, hogy Gerda kalandjai nem a megszokott, „édes kis mesei” helyszíneken fognak játszódni. Persze eljut messzi palotákba, vendégeskedik a rablók tanyáján, azonban minden helyszínen a hétköznapokból jól ismert dolgokra bukkanhat a szemfüles néző. Ez jó választásnak bizonyult, mivel amellett, hogy kicsit modern köntöst kapott a darab, mesei mivoltát egyáltalán nem veszítette el, csak megerősítette azt. Ehhez igazodnak a szereplők is, akik egészen humoros, olykor groteszk külsővel és ruházattal igazán látványosak és egymástól jól elkülöníthetők. A Hókirálynő csillogó ezüstös öltözéke igazán sci-fisre sikeredett, míg Gerda és Kay mintha csak egy mai kisgyerek lenne a szomszédból. A műhelyben dolgozó bábkészítők és festők munkájának hála, mindenki megtalálhatja majd a maga kedvencét a szereplők között.

Mindezek mellett meglepő volt látni, hogy ennyi próba után is még mennyire befejezetlen a produkció. Hasznosnak bizonyult ez a végigjátszás, hiszen mindenki szembesült a már megtanult és eddig megoldott feladatok mellett, a még hátralévő problémákkal, hiányosságokkal. A szél megjelenítése, az állatok mozgása vagy a jégszilánkok és jégkockák játéka a mostani próbák kiemelt témái. Az egyedül vagy csak 2-3 fővel mozgatható bábok után a 6-7 vagy 8 részből összeálló bábok mozgatása komolyan igénybe veszi a résztvevőket, de továbbra is jó hangulatban telnek ezek az alkalmak. Az ezt követő finomítások és részletesebb kidolgozások adják majd meg a legvégső formáját a darabnak, amelyről többet majd a következő bejegyzésemben mesélek.

Habár nem szereplőként, rendezői vagy dramaturg szemmel figyelem az eseményeket, azonban egy kicsit én is a része lettem Hókirálynőnek. Már régi ismerősként találkozom vele, mégis sok újdonság, tanulnivaló ér minden alkalommal, ha belépek a Budapest Bánszínházba. Kezdem megszokni és megérteni a bábszínházi nyelvezetet. Végre nem  nézek értetlenül, ha elhangzik az a szó, hogy „untermann”. Nem lepődöm meg, ha a rendező „munkafényt” kér és nem „fénysíkot”. Persze a folyékony „nyelvtudás” még messze van, de már nem vagyok olyan idegen ebben a furcsa, titkokkal teli világban. 

Az előző próbanaplók:

2. bejegyzés

1. bejegyzés

További háttéranyagok:

Meséből színdarab

0 Tovább

Apró szilánkok – Így készül a Hókirálynő 2.

Altorjay Johanna újra jelentkezik a Hókirálynő próbáiról.

Már egy jó ideje annak, hogy megírtam első beszámolómat a születendő Hókirálynő bábdarabról. Azóta figyelemmel kísértem az eddigi olvasópróbákat, színpadi beállásokat és műhelymunkákat.

Amikor megszületik egy színdarab, esetünkben egy bábdarab, nézőként beülünk az előadásra, végignézzük és kialakítunk róla egy „átfogó”véleményt. A darabnak azonban csak a kész állapotával szembesülünk, ellenben a hosszú próbafolyamatokról, a rendezői és színészi kooperációról, illetve a tervezői  problémamegoldásokról vagy egyéb részmunkálatokról nem feltétlen szerzünk ismeretet. Ez természetes, azonban ezek éppúgy a darab fontos részét képezik, mint a szöveg vagy a zene. Ezért is örülök, hogy egy picit én is része lehetek a Hókirálynő születésének.

A Hókirálynő-próbák  sajátos, hívogató légkörét a humoros színészek és munkatársak, illetve a nyílt gondolkodású rendező adja. Élvezet nézni, milyen olajozottan működő gépezetben zajlanak a folyamatok, ahol mindenkinek megvan a maga helye. Már az első olvapróbától kezdve feltűnt, hogy kölcsönös együttműködésről van szó, nem pedig egy egyoldalú, „parancsokból”  és utasításokból álló rendszerről. A színészek és a rendező elmondják a gondolataikat, reagálnak egymásra és közösen keresik a legjobb megoldásokat. Kérdések mindig akadtak eddig, szerintem eztán is lesznek, de ez egyáltalán nem akadályozza a munkát. „Ide kellene még egy mondat, nem?”-hez hasonló kérdések mellett még beleférnek a vicces kommentek vagy a percekig nyúló nevetések.

A bábdaraboknak a legnagyobb nehézségét a rengeteg kellék adja, de főként maguk a bábok, akiket megelevenítenek a színészek. Ráadásul itt akad olyan karakter, akit egyszerre 5-6 ember is mozgat, és ennek összehangolása nem könnyű. Különös hangsúly kapott ebben a történetben tehát a szétesés és összerakás. A darabokra hulló tükörszilánkok, a szabadon mozgó testrészek egészen egyedi látványvilágot mutatnak be. A Hókirálynő hatalmát a természeti jelenségek, mint a hó, a szél és jég, épp úgy megjelenítik, mint a csatlósainak mesterkedése vagy testének felbukkanó részei. A történet szereplői még ha nem is látják, mégis érzik a közelségét. Hátborzongató, de izgalmas is.

Miközben a színészek a történetet animálják, a műhelyben készülnek a modern és rendkívül látványos bábfigurák, akiket már most, félkészen is próbálgatnak és alkalmaznak a próbákon. A színészek igyekeznek minél jobban kiismerni és magukévá tenni a figurák jellemét, mozgását és gesztikulációit. Érdekes ahogy a szereplői jellemvonások mellett megjelennek a színészek saját tulajdonságai is, ettől még inkább egyedibbé és hitelesebbé válnak. Még az elején kialakult szándék szerint igyekeztek a színészekre hasonlító figurákat létrehozni, így még jobban sajátjuknak érzehetik majd a karaktereket.

Az egész darab összeállásához a jelenetek összerakásával kezdtek neki a munkának. Mindegyiket többször megbeszélték, frissítették és finomították, amíg el nem ért egyfajta véglegesnek tűnő formát. Azonban ha egyet megtanultam az eddigi próbák során az az, hogy nincs elsőre olyan, hogy végleges  és  tökéletes forma. Minden újrapróbálás során bővítenek vagy éppen elvesznek az eddigiekből, de biztos vagyok benne, hogy  előbb-utóbb összeáll majd egy rendkívül élvezetes előadássá. Eddig sikerült az első felvonást átvenni, és már zajlanak a másodikból vett jelenetek próbái is. A hangulat nagyon jó, a bábok és a díszlet munkálatai lassan befejeződnek. Legközelebb talán már a zenéről is szó esik, amelyet épp most is komponálnak.

0 Tovább

Apró szilánkok - Így készül a Hókirálynő 1.

Újabb próbafolyamatba kapcsolódhatnak be a blog olvasói, a színház és a báb iránt érdeklődők. A Hókirálynőt az olvasópróbától a premierig Altorjay Johanna, a MOME design- és művészetmenedzsment szakos hallgatója követi végig.

 „Messze északon, ahol mindent hó és jég borít, és annyira hideg van, hogy egy szempillantás alatt megfagy a tűz is, ott élt káprázatos jégbirodalma közepén a Hókirálynő.”

Az európai ifjúsági irodalom skandináv alkotói mindig is másképpen gondolkodtak a gyerekekről. A mesék nagy mestere, Hans Christian Andersen komor, sötét, olykor kegyetlen helyzetei és lírai finomságokat rejtő figurái nagy hatással vannak kicsikre és nagyokra egyaránt. Habár meséi tele vannak varázslattal és csodákkal, fontos problémákat boncolgatnak, megszólítva ezáltal a mai olvasót is. Többek között ezt is figyelembe véve kezdte el a Hókirálynő előadás próbáit a Budapest Bábszínház társulata.

Alig két hónapja csatlakoztam be a szakmai gyakorlatom révén bábszínház életébe, ahol korábban még sosem jártam. Mindig is elbűvölt a bábok világa, hiszen egészen másként működnek, mint az élő színház. A feladatom a következő hetekben az, hogy figyelmesen végigkísérem a Hókirálynő megszületését, amelynek részleteibe nagy örömmel invitálom a kedves olvasót.

Andersen „dermesztő” meséje elő-előbukkant az elmúlt 50 év magyar színháztörténetében, és minden feldolgozás új oldalról próbálta megközelíteni az örök hó birodalmának rejtélyét. Jevgenyij Svarc színpadi átirata és Andersen eredeti 7 részből álló meséje nyomán Fige Attila (rendező) és Gimesi Dóri (dramaturg) egy új, mai korba helyezett, bábszínpadra alkalmas történetet alkotott, amelyben az animáció és elektronikus zene egyaránt helyet kap. Az eddig lezajlott két olvasópróba során a szövegkönyv, a díszlet és a készülő bábok megvitatása mellett a társulat komoly hangsúlyt fektetett a karakterek és a helyzetek elemzésére. Ez abban is segíthet, hogy jobban megértsük, miért fél mindenki a Hókirálynőtől.

A mese nemcsak arról szól, hogy a gonoszság és a szeretet hogyan harcol egymással, hanem a szereplők kisebb-nagyobb küzdelmeit is megmutatja. Küzdenek másokkal, de olykor saját magukkal is. A kis Gerda jellemfejlődése vagy a Tanácsos ügynöki működése mind-mind fontos mozzanat. Ahhoz, hogy a néző megértse, Gerda miért ragaszkodik annyira Kayhoz, vagy hogy a rablólány miért egy kalasnyikovval a kezében hajtja álomra a fejét, nem elég a leíró szöveg, hanem az őket megformáló színészek elevensége is szükséges. Nem vitás, hogy nagy gondot fordítottak a karakterek kiválasztására.  A nagy sikerű Semmi fiataljai karöltve további tapasztalt színészekkel garantáltan felejthetetlen élményt fognak biztosítani, de amíg ez el nem készül, ha van egy kis időtök, kövessétek figyelemmel a próbafolyamatról készített naplómat, amelyből hétről hétre újabb információkat és érdekességeket tudhattok meg a születendő darabról.

0 Tovább
«
12

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Trisztan es Izolda (12),Janne Teller (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),Bercsenyi Peter (5),mese (5),rajzpalyazat (5),Kivi (5),színháztörténet (4),Pettson és Findusz (4),babfilm (4),Budapest Bábszínház (4),musical (4),Ellinger Edina (4),Gáspár Ildikó (3),Nyúl Péter (3),Ludas Matyi (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),semmi (3),Quimby (3),andrássy út (3),animáció (3),A kis Mukk (3),Hoffer Károly (3),kortars irodalom (2),Kiss Tibor (2),Koós Iván (2),Ács Norbert (2),Hans Christian Andersen (2),reklám (2),Teszárek Csaba (2),Csizmadia Tibor (2),Caryl Churchill (2),Az iglic (2),Pagony Kiado (2),BBC (2),Katona József Színház (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),színház (2),Szalinger Balazs (2),Handspring Puppet Company (2),Markó Róbert (2),marionett (2),beatrix potter (2),Hups Crew (2),bécs (2),könyvtár (2),Kálmán Eszter (2),Bereczki Csilla (2),gameshow (1),talkshow (1),Bárdos Artúr (1),Nemzeti Színház (1),Spanyolország (1),Sziget 2013 (1),Márton László (1),Pablo Motos (1),Boribon és Annipanni (1),Muppet Show (1),óvodás (1),kötelező irodalom (1),Marék Veronika (1),Muppets (1),That Puppet Game Show (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),Michelle Obama (1),El Hormiguero (1),középiskola (1),Mazsola (1),magyartanítás (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Némedi Árpád (1),Fitos Dezső (1),Arany János (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),Toldi (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),poszt 2014 (1),Brody Vera (1),kötelező olvasmányok (1),Tíz emelet boldogság (1),Nelson Mandela (1),Kovács Judit (1),Nemes Takách Kata (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Medgyaszay Vilma (1),Misi mókus (1),varró dániel (1),túl a maszat-hegyen (1),szatory dávid (1),Varro Dani (1),Jevgenyij Svarc (1),Futrinka utca (1),Koós György (1),általános iskola (1),látványtervezés (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Sziget (1),Barcelona CF (1),barca (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),TeARTrum Fesztivál (1),szinhazi fesztival (1),Richard Wagner (1),Mozart (1),Hajnali csillag peremén (1),Salzburg (1),allatok vilagnapja (1),kiállítás (1),allatbarat (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),West End (1),Hollywood (1),bábfilm (1),Broadway (1),báb (1),Tim Burton (1),Jason Segel (1),Julie Taymor (1),A halott menyasszony (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),Budapest Babszinhaz (1),Az oroszlankiraly (1),Oedipus Rex (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),drámapedagógia (1),Fehérlófia (1),ifjúsági színház (1),Neudold Júlia (1),kivi (1),Füge Produkció (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Richard Teschner (1),bábtörténet (1),animációs film (1),dokumentumfilm (1),John Turturro (1),Szinhazi Vilagnap (1),Dario Fo (1),Jurányi (1),Igy jartam anyatokkal (1),Babák (1),Mórocz Adrienn (1),Bohoczki Sára (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),William Kentridge (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Fodor Annamaria (1),Cselédek (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Neil Patrick Harris (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Rózsa és Ibolya (1),Odüsszeusz (1),Nagy Endre (1)