Meséből színdarab - A Hókirálynő története

Altorjay Johanna jóvoltából ezúttal annak járunk utána, hogyan keletkezett Andersen meséje, és hogyan került színpadra.

Minden hónap minden napjához tartoznak emlékek, történetek, amelyeket az ember próbál nem elfelejteni. Azonban annyi év még annál is több emléket gyűjtött össze, így nem is csoda, hogy sokan közülük megfakulnak, vagy eltűnnek örökre. Az a kevés, amely átvészeli az egymást követő generációkat pedig újra meg újra felbukkan, hogy ismét meséljen. Mindenki találhat magának kedvére valót, csak a kíváncsiság kell, hogy vezérelje. Beköszöntött a december, amelynek nevezetes napjait szinte lehetetlen összeszámolni, de akad köztük egy, amelyről mindenképpen említést kell tegyek. 1844. december 21-e egy szép, valószínűleg havas és fagyos nap volt Dániában. Lehetett volna akár a legfagyosabb is, ugyanis Hans Christian Andersen éppen ezen a napon publikálta egyik legkedvesebb meséjét, a Hókirálynőt a Nye Eventyr. Første Bind. Anden Samling, azaz Új tündérmesék. Első kötet. Második gyűjtemény című kötetben. (A teljes mese ide kattintva olvasható el.) A következőkben tehát kalandra invitálom a kedves olvasót, hogy járjunk együtt utána, hogyan lett a meséből színdarab, amelyet ma már bábok kelthetnek életre.

Egy mese hét képben” – hallhatjuk itt Molnár Piroska előadásában. Nagyon szerteágazó történet, amelyben szimbólumokból nincs hiány. Andersen köztudottan rendkívül nyitott volt a múlt örökségeire, akárcsak korának irodalmi és társadalmi szemléleteire, még ha nem is értett mindegyikkel egyet. Számos utazása során megismerte a dán, német és görög legendák világát, keresgélt a történelem útvesztőiben és megszemlélte a népi kultúra és hit sajátosságait. Annyi mindent merített az európai kultúrkörből, hogy természetesen nem meglepő az ebből kiragadott figurák megjelenése az írásaiban. 7 képen át kísérhetjük végig Gerda és Kay történetét, amely során a hosszas küzdelem végül elvezet a célhoz. Érdemes alaposabban megvizsgálni a mese némely szereplőit, akik nagyon emberiek és egyszerűek a vágyaik. Minden kornak megvannak a maga legendás szerelmi csalódásai (vagy az ezekről elterjedt mendemondák). Ez alól Andersen sem kivétel ez alól: állítólag a Hókirálynő figuráját egy általa szeretett opera-énekesnő ihlette, aki visszautasította az író házassági ajánlatát.

A mese gyerekeknek készült, ennek ellenére felnőtteknek ugyanúgy ajánlott az olvasása. Talán ez lehetett a vonzó Jevgenyij Svarc számára is, aki színdarabot írt belőle. Az ő nevéhez köthető több mint 20 színdarab és bábjáték, illetve nyolc film forgatókönyve. 1939-ben színpadra adaptálta a mesét, benne változtatásokkal, elhagyásokkal és újításokkal, így reflektálva korának társadalmi és politikai helyzetére. Vegyük csak a Tanácsos figuráját, aki a Hókirálynőnek legalázatosabb szolgája: Svarc találta ki őt, aki a Hókirálynő kegyétől függ, és tökéletesen megjeleníti a besúgók és kémek a megírás korára oly jellemző elhivatottságát.

Persze nem Svarc volt az egyetlen, akit megihletett a mese. Az egyik legkorábbi feldolgozás például egy szlovén zeneszerző által komponált opera volt 1913-ból, amit valamilyen oknál fogva sosem mutattak be, ráadásul a partitúrája is elveszett. 1937 után a színházak elkezdték játszani a Hókirálynőt, erre Magyarországon egészen 1963-ig kellett várni, amikor Both Béla rendezésében bemutatták a Bartók Gyermekszínházban, Budapesten. Ez különlegesre sikeredett, nem csak a dátumválasztás miatt (október 6.), hanem mert Romhányi József adaptációja és Lendvay Kamillló zenéjével egészen átformálták a darab szerkezetét. Ezt követően számos színház, mint a szolnoki Szigligeti, a Csokonai Debrecenben, a Miskolci Nemzeti vagy a Jókai Színház Békéscsabán is műsorra tűzte a művet, a 80-as években láthatták Pécsett és Kaposváron is a gyerekek. Többek között olyan színészeket láthattak a nézők, mint Gobbi Hilda, Korompay Vali, Győri Ilona, Haumann Péter, Kárpáti Tibor, Pintér Gyula, Koltai Róbert, Jantyik Csaba vagy Kulka János. Rendezték Mády-Szabó Gábor, Ruszt József, Verebes István, Kornis Mihály, Meczner János vagy Árkosi Árpád. A történet látványát olyan művészek álmodták meg, mint Koós Iván, Bródy Vera, Greguss Ildikó, Suki Antal, Verebes István, Pauer Gyula, Szakátsy Márta, Tordai Hajnal, Kastner Péter vagy Csanádi Judit. Azonban mégsem mondhatni, hogy annyira népszerű volt a mű, mert körülbelül 10 évenként 3-4 alkalommal került a műsorba. 1989 fordulópont volt, ugyanis ismét megjelent a Hókirálynő az Arany János Színházban, 1991-ben pedig az első bábjáték is elkészült a pécsi Bóbita Bábszínházban, ehhez az előadáshoz Kátai László komponálta a dalokat és Orosz Klaudia tervezte a látványt. Az 1990-es évektől bemutatták Kassán, Nyíregyházán, Egerben, Székelyudvarhelyen. 2000-ben pedig a Szegedi Nemzeti Színház adott otthont egy új változatnak, a Pozsgai Zsolt írta darabnak, amelyhez Bornai Tibor komponált zenét, és Székhelyi József rendezte az előadást. 2000 óta minden évben legalább egy társulat feldolgozza Andersen meséjét, ebben az évadban a Budapest Bábszínházon kívül Pécsen a Bóbita Bábszínházban játsszák. Ez is azt bizonyítja: bár mindig születnek újabb megoldások, úgy tűnik, a téma és a mondanivaló állandó.

0 Tovább

Apró szilánkok - Így készül a Hókirálynő 1.

Újabb próbafolyamatba kapcsolódhatnak be a blog olvasói, a színház és a báb iránt érdeklődők. A Hókirálynőt az olvasópróbától a premierig Altorjay Johanna, a MOME design- és művészetmenedzsment szakos hallgatója követi végig.

 „Messze északon, ahol mindent hó és jég borít, és annyira hideg van, hogy egy szempillantás alatt megfagy a tűz is, ott élt káprázatos jégbirodalma közepén a Hókirálynő.”

Az európai ifjúsági irodalom skandináv alkotói mindig is másképpen gondolkodtak a gyerekekről. A mesék nagy mestere, Hans Christian Andersen komor, sötét, olykor kegyetlen helyzetei és lírai finomságokat rejtő figurái nagy hatással vannak kicsikre és nagyokra egyaránt. Habár meséi tele vannak varázslattal és csodákkal, fontos problémákat boncolgatnak, megszólítva ezáltal a mai olvasót is. Többek között ezt is figyelembe véve kezdte el a Hókirálynő előadás próbáit a Budapest Bábszínház társulata.

Alig két hónapja csatlakoztam be a szakmai gyakorlatom révén bábszínház életébe, ahol korábban még sosem jártam. Mindig is elbűvölt a bábok világa, hiszen egészen másként működnek, mint az élő színház. A feladatom a következő hetekben az, hogy figyelmesen végigkísérem a Hókirálynő megszületését, amelynek részleteibe nagy örömmel invitálom a kedves olvasót.

Andersen „dermesztő” meséje elő-előbukkant az elmúlt 50 év magyar színháztörténetében, és minden feldolgozás új oldalról próbálta megközelíteni az örök hó birodalmának rejtélyét. Jevgenyij Svarc színpadi átirata és Andersen eredeti 7 részből álló meséje nyomán Fige Attila (rendező) és Gimesi Dóri (dramaturg) egy új, mai korba helyezett, bábszínpadra alkalmas történetet alkotott, amelyben az animáció és elektronikus zene egyaránt helyet kap. Az eddig lezajlott két olvasópróba során a szövegkönyv, a díszlet és a készülő bábok megvitatása mellett a társulat komoly hangsúlyt fektetett a karakterek és a helyzetek elemzésére. Ez abban is segíthet, hogy jobban megértsük, miért fél mindenki a Hókirálynőtől.

A mese nemcsak arról szól, hogy a gonoszság és a szeretet hogyan harcol egymással, hanem a szereplők kisebb-nagyobb küzdelmeit is megmutatja. Küzdenek másokkal, de olykor saját magukkal is. A kis Gerda jellemfejlődése vagy a Tanácsos ügynöki működése mind-mind fontos mozzanat. Ahhoz, hogy a néző megértse, Gerda miért ragaszkodik annyira Kayhoz, vagy hogy a rablólány miért egy kalasnyikovval a kezében hajtja álomra a fejét, nem elég a leíró szöveg, hanem az őket megformáló színészek elevensége is szükséges. Nem vitás, hogy nagy gondot fordítottak a karakterek kiválasztására.  A nagy sikerű Semmi fiataljai karöltve további tapasztalt színészekkel garantáltan felejthetetlen élményt fognak biztosítani, de amíg ez el nem készül, ha van egy kis időtök, kövessétek figyelemmel a próbafolyamatról készített naplómat, amelyből hétről hétre újabb információkat és érdekességeket tudhattok meg a születendő darabról.

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Trisztan es Izolda (12),Janne Teller (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),Bercsenyi Peter (5),mese (5),rajzpalyazat (5),Kivi (5),színháztörténet (4),Pettson és Findusz (4),babfilm (4),Budapest Bábszínház (4),musical (4),Ellinger Edina (4),Gáspár Ildikó (3),Nyúl Péter (3),Ludas Matyi (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),semmi (3),Quimby (3),andrássy út (3),animáció (3),A kis Mukk (3),Hoffer Károly (3),kortars irodalom (2),Kiss Tibor (2),Koós Iván (2),Ács Norbert (2),Hans Christian Andersen (2),reklám (2),Teszárek Csaba (2),Csizmadia Tibor (2),Caryl Churchill (2),Az iglic (2),Pagony Kiado (2),BBC (2),Katona József Színház (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),színház (2),Szalinger Balazs (2),Handspring Puppet Company (2),Markó Róbert (2),marionett (2),beatrix potter (2),Hups Crew (2),bécs (2),könyvtár (2),Kálmán Eszter (2),Bereczki Csilla (2),gameshow (1),talkshow (1),Bárdos Artúr (1),Nemzeti Színház (1),Spanyolország (1),Sziget 2013 (1),Márton László (1),Pablo Motos (1),Boribon és Annipanni (1),Muppet Show (1),óvodás (1),kötelező irodalom (1),Marék Veronika (1),Muppets (1),That Puppet Game Show (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),Michelle Obama (1),El Hormiguero (1),középiskola (1),Mazsola (1),magyartanítás (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Némedi Árpád (1),Fitos Dezső (1),Arany János (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),Toldi (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),poszt 2014 (1),Brody Vera (1),kötelező olvasmányok (1),Tíz emelet boldogság (1),Nelson Mandela (1),Kovács Judit (1),Nemes Takách Kata (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Medgyaszay Vilma (1),Misi mókus (1),varró dániel (1),túl a maszat-hegyen (1),szatory dávid (1),Varro Dani (1),Jevgenyij Svarc (1),Futrinka utca (1),Koós György (1),általános iskola (1),látványtervezés (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Sziget (1),Barcelona CF (1),barca (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),TeARTrum Fesztivál (1),szinhazi fesztival (1),Richard Wagner (1),Mozart (1),Hajnali csillag peremén (1),Salzburg (1),allatok vilagnapja (1),kiállítás (1),allatbarat (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),West End (1),Hollywood (1),bábfilm (1),Broadway (1),báb (1),Tim Burton (1),Jason Segel (1),Julie Taymor (1),A halott menyasszony (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),Budapest Babszinhaz (1),Az oroszlankiraly (1),Oedipus Rex (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),drámapedagógia (1),Fehérlófia (1),ifjúsági színház (1),Neudold Júlia (1),kivi (1),Füge Produkció (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Richard Teschner (1),bábtörténet (1),animációs film (1),dokumentumfilm (1),John Turturro (1),Szinhazi Vilagnap (1),Dario Fo (1),Jurányi (1),Igy jartam anyatokkal (1),Babák (1),Mórocz Adrienn (1),Bohoczki Sára (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),William Kentridge (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Fodor Annamaria (1),Cselédek (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Neil Patrick Harris (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Rózsa és Ibolya (1),Odüsszeusz (1),Nagy Endre (1)