Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Tervezz szőnyeget! - Eredmények

A kis Mukk bemutatójához kapcsolódóan ugyanis a Sova Designnal, a General Press Könyvkiadóval és a Bóbita magazinnal együttműködve rajzpályázatot hirdettünk. Mivel az előadás díszletében és bábjaiban fontos szerepet kapnak a szőnyegek, arra kértük az 5-10 éves korú gyerekeket, olvassák el történetet, és tervezzék meg a címszereplő kedvenc szőnyegét. Több száz rajz érkezett a pályázatra, közülük választottuk ki a legizgalmasabbakat. A díjazottak május 18-án, A kis Mukk előadása után, az előadás közreműködőitől, a közönség jelenlétében vették át jutalmukat (a képről Szabó Liza és Varga Dominika hiányzik, ők postán kapják meg a díjakat).

A díjazottak rajzai:

Gaál András Bendegúz

Nagy Nóra

Perlaky Zsófia

Szabó Liza

Varga Dominika

Zengő Csaba

A fődíjas: Vajda Eszter

0 Tovább

Markó Róbert A kis Mukkról: "Hogyan küzd egy kisfiú?"

A színház idei utolsó bemutatója A kis Mukk. Azt már megmutattuk, hogy milyen volt régen, a darab írójának segítségével pedig segítünk közelebb kerülni ahhoz, milyen most.

Csató Kata és Markó Róbert (fotó: Éder Vera)

Csató Kata és Markó Róbert (fotó: Éder Vera)

- Te mennyire ismerte, szeretted A kis Mukkot gyerekként, és mit gondolsz most, felnőttként arról, hogy miben áll a mese népszerűsége?

- Gyerekként nem találkoztam A kis Mukk-kal, de Hauff más műveivel sem, ha visszaemlékszem, akkor Grimm, valamint Szutyejev Vidám mesék című alkotása adta gyerekkori meseélményeim zömét. Valamikor a 2000-es évek közepén a Nemzetiben készített egy előadást a HOPPart Társulat, Tovább is van… címmel, amelyben többek között Hauff-meséket dolgoztak fel, én ennek hatására ástam bele jobban Hauffba, és olvastam el A gólyakalifát, A hideg szívet, A kísértethajót vagy A kis Mukkot. Abban a tekintetben mindenképpen elemi hatást gyakoroltak rám ezek a történetek, hogy nem szabályos, heppienddel végződő, gügyögő-gagyogó gyerekmesék – ahogy persze Grimméi sem azok, csak azokhoz jóval inkább tapad egyfajta aranyosságra törekvő előadásmód, amely abból a – természetesen téves – előfeltevésből indul ki, hogy a gyerekeket nem lehet, nem szabad olyan traumákkal szembesíteni, mint például a halál, a válás, a kitaszítottság. A kis Mukk pedig éppen erről az utóbbiról szól: arról, hogyan éli meg egy törpenövésű, sötétbörű, gyenge kisfiú, hogy társai szemében nem más, mint egy törpenövésű, sötétbőrű, gyenge kisfiú. Miközben az önképe egész más, hiszen a képzeletében fantasztikus világokat képes teremteni – legalábbis a mi, Csató Kata rendezővel közösen kiagyalt értelmezésünkben.

A Hauff-meséhez képest vannak változások a darabban, mások például a nevek, más a kerettörténet. Mik ezek a módosítások, és miért volt rájuk szükség?

Minket a Mukk-történetből az érdekelt, hogyan küzd egy kisfiú azzal, hogy egyedül marad, ráadásul egy súlyosan szeretetlen és ingerszegény közegben. Hogyan győzi le a saját magányát, félelmeit, hogyan ellensúlyozza testi hibáit, hogyan tesz szert valós vagy elképzelt természetfeletti képességekre. Végső soron hogyan mosódik össze a valóságos világ az álommal, és hogyan lesz az álom a valóság. Minden dramaturgiai változtatást ennek a szándéknak rendeltünk alá. Az, hogy az előadás történetvezetése nem lineáris, hanem flashback-szerűen elevenedik meg Mukk múltja, Kata ötlete volt, a nevek hosszas keresgélés eredményei: olyan elnevezéseket kerestünk, amelyek egyfelől illeszkednek a karakterek személyiségéhez, másfelől arabos hangzásúak, mégsem teljesen idegenek a magyar gyerek- és felnőttfüleknek.

- Hogyan dolgoztatok a rendezővel? Az, hogy ezeket a szokatlanul nagy, kétméteres síkbábokat fogjátok használni, mennyiben kötötte meg a kezed abban például, hogy mennyi akciót tehetsz bele, hiszen itt a mozgás kötött?

- Első hallásra talán nem teljesen kézenfekvő, a bábszínházban mégis elő-előforduló módszerrel dolgoztunk. Mivel Kata rendezői világában a látvány, a képi megformáltság mindig is rendkívül hangsúlyos, ráadásul a tervező, Julia Skuratova is egyéni és erős alkotói világgal, formanyelvvel rendelkezik, ezúttal nem ők jöttek utánam, hanem én őutánuk, vagyis előbb születtek meg a látvány- és bábtervek, és csak azután az előadás forgatókönyve. Amely hangsúlyozottan forgatókönyv: aránylag kevés szöveggel és sok akcióval, a bábszínházban ugyanis nincsen annál unalmasabb dolog, mint amikor bábok állnak egymással szemben és beszélgetnek – síkbábok esetében pedig ez hatványozottan igaz. Ez esetben a helyzetet valóban súlyosbítja, hogy a síkbábok mozgása jóval korlátozottabb, mint a plasztikus báboké – ennek nehézségeit viszont a rendező és a színészek kreativitása jószerével teljesen kiküszöbölte.

- Mi állított íróilag a legnehezebb feladat elé?

- Hauff történetében szinte mindenki Mukk ellen van, egyetlen kutya, valamint a szultán kengyelfutója – két mellékalak – támogatják csupán imitt-amott a főhőst. Vagyis egyszerűen fogalmazva: így vagy úgy mindenki gonosz. Bár a Budapest Bábszínház előadásába kerültek pozitív karakterek is, a szereplők zöme így is negatív maradt. Íróilag talán a sok gonosz karakterének egyénítése volt a legnehezebb: meghatározni, majd láthatóvá-olvashatóvá tenni, hogy ki miért, mikor, mennyire óhajt ártani, mindeezt anélkül, hogy e figurák  összefolyjanak egymással.

A segítő kutya (fotó: Éder Vera)

- A dalszövegekben felsejlik az Énekek éneke is. Hogyan kapcsolható az a világ Haufféhoz, illetve a tiédhez?

- Mivel Hauff meséje az arab világban játszódik, a dalszövegekben az elsődleges inspirációt az a képekben hihetetlenül gazdag arab költészet adta, amelyet a magyar olvasók elsősorban talána Az Ezeregyéjszaka meséiből ismernek. Arab költemények után kutatva akadt a kezembe a Biblia, és sokadszorra is lenyűgöztek az  Énekek éneke ugyancsak képgazdag, töredező ritmusú versei. Így az első változathoz is – valóban az Énekek éneke inspirációjára – szabálytalan szótagszámú, vegyes ritmusú versek születtek, amelyeket aztán a Darvas Benedek által komponált zenei világ, úgy éreztük, gyakran levetett magáról. Ezért második körben már kötött ritmusú verseket írtam, amelyek elsősorban képiségükben őrizték meg az Ezeregyéjszaka és az Énekek éneke világát.

- Nem ez az első bábdarabod, de bábrendező szakos egyetemistaként ez az első. Az, hogy szeptember óta a Színművészeti Egyetemre jársz, könnyített az íráson?

- A Színművészeti Egyetem napi 16-18 órás leterheltséget jelent – ez mindenképpen nehezítette A kis Mukk szövegkönyvének megszületését. A bábrendező szak első évében azonban az elméleti órák jó része éppen az adaptáció, a dramaturgia, a bábdramaturgia kérdéseivel foglalkozik, így sokszor rögtön lehetőségem volt a gyakorlatban kipróbálni a tanultakat.

0 Tovább

A kis Mukk régen és most

Minden generációnak melehet a maga „Mukk-élménye”: kinek az ötvenes évek – a kor lehetőségeihez képest – monumentális NDK-beli filmje; kinek a hetvenes évek sztárszereposztással készült magyar hangjátéka; kinek a nyolcvanas évek diafilmváltozata. Néhány adaptációt összegyűjtöttünk - de csak azért, hogy megmutassuk, milyen nem lesz a mi előadásunk. De először jöjjön egy színpadképterv, hogy milyen lesz:

A kis Mukk - színpadterv (fotó: Éder Vera)

A kis Mukk - színpadterv (fotó: Éder Vera)

És most jöjjön az emlékidézés!

Egy bábfilm A világ meséi sorozatból:

A legendás NDK-film több részben:

1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

5. rész

6. rész

A mai harmincasok egyik kedvenc magyar rádiójátéka 1979-ből:

A diafilm:

Bónuszként pedig egy zenei feldolgozás:

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)