Mit lehet küzdeni a hős fogalmával? - Teszárek Csaba Trisztánról

Kovács Natália, a KRE színháztudomány szakos hallgatója ezúttal a Trisztán és Izolda négy főszereplőjét kérte meg – azoknak a karaktereknek a megbábosítóit, akikből a történetet mozgató szerelmi sokszög áll –, hogy beszéljenek a szereplőjükről. Árulják el, mit gondolnak róla, milyennek látják személyiségét, milyen viszonyban állnak vele, esetleg milyen nehézségeik adódnak a figura megformálásával kapcsolatban. Először a történet férfi főszereplőjét, a Trisztánt mozgató Teszárek Csabával beszélgetett.

- Trisztán, a cornwalli király, Marke unokaöccse, aki az udvarban nevelkedett, miután nagybátyja magához vette. Hősiesen legyőzi a cornwalliak főellenségét, Moroldot, ám ebben a párviadalban súlyosan megsebesül. Az ellenfelének mérgezett kardja által okozott sebet pedig csak annak nővére, az ír királynő gyógyíthatja meg, mert csak ő ismeri a megfelelő ellenszert. Az írek udvarában, furfangosan, Tántrisz nevű zenészként mutatkozik be, s hamarosan zenére tanítja Izoldát, az ír királylányt. Később ő kéri meg az ifjú hölgy kezét Marke számára, a béke zálogául, s ezzel mindaddig nem is lenne gond, amíg Izolda és Trisztán nem isszák ki egy véletlen folytán a jegyeseknek szánt varázsitalt...

- Nehéz kérdés, hogy mit lehet kezdeni a hős fogalmával, amihez többnyire egy szoborszerű eszményt, egy idealizált személyiséget kapcsolunk. Nem könnyű olyan jellemvonásokkal és karakterjegyekkel felruházni egy hősi alakot, amelyektől igazi, egyedi, megismételhetetlen és érdekes lesz. Trisztán esetében az teszi kissé furcsává a helyzetet, hogy személyében, az elején olyan fiatalembert ismerünk meg, aki tényleg mindig megteszi a tőle telhető legjobbat, és adott szituációban mindig teljesíti kötelességét. Aztán egyszerre csak elérkezik egy pillanat, amelytől fogva el kell kezdenie hazudni, trükkös, csalárd életet élni. Mégpedig nem saját akaratából, hanem, mert nincs más választása. Szerintem attól kezdve, hogy belesodródik ebbe a hazugságláncolatba, nagyon érdekes, sőt ambivalens hőssé válik, mert mindazt, amit a történet korábbi szakaszában felépített magáról, folyamatosan megdönti. Azért is megy ritkaság számba a hősalakok közt, mert a darabnak nagyjából a háromnegyed részében nem azt teszi, amit ő maga akar, hanem kényszer hatására cselekszik, amely kényszer – természetesen – a szerelmi varázsital következtében fellépő szerelem.

- Szerinted mennyire igazi hős Trisztán? Arra gondolok, hogy mennyire felel meg a lovagi eszményképnek?

- Abból a szempontból megfelel, hogy nagy fizikai erővel bír, nagyon bátor, jó kiállású, érti a kardforgatás mesterségét, emellett ráadásul értelmiségi is, zenélni is tud, vagyis művész is; elég sokoldalú. Másrészt, szerintem azért is megfelel a lovagi eszménynek, mert igaz ugyan, hogy egy adott pillanattól kezdve kényszer hatására cselekszik, de még ekkor sem hátrál meg, nem száll ki, hanem végigviszi a dolgokat. Sokat gondolkoztam azon, hogy miért nem menekülnek el ezek az emberek. Hiszen egyszerűbb lett volna Izolda és Trisztán számára, ha elszöknek egy lakatlan szigetre és ott élnek ketten, mert sorsuk úgyis kikerülhetetlen, amivel mindketten tisztában vannak. Akkor meg miért kell ezt az egész hazugságláncolatot végigcsinálni? Mi értelme? Valószínűleg azért választja ezt az utat Trisztán, azért próbál szembenézni ezzel, illetve küzdeni ellene, és marad a helyén még akkor is, amikor e küzdelemben kudarcot vall, mert nem akar elmozdulni onnan, ahol társadalmilag és helyzetileg szükség van rá. Inkább megpróbálja minden erejével uralni ezt a bonyolult és visszás helyzetet.

- Azért dönt így, mert próbál becsületes maradni?

- Szerintem belátja, hogy nem maradhat becsületes. A lovageszményhez is hozzátartozik, hogy nem menekülhet el, nem futhat el a problémák elől, hanem szembe kell néznie velük, még akkor is, ha ez a szembenézés akár halállal is járhat. Akkor is nekimenni egy nagy szörnyetegnek, és akkor is megpróbálni valahogy kordában tartani még a végzetes szerelmet is.

- Mit gondolsz a Markéval való kapcsolatáról?

- Alapvetően nagyon jó barátság az övék. Nekünk meg is kell mutatnunk, hogy milyen mély barátság van köztük, mert akkor van ennek az egész problémának igazi tétje – a szerelmi háromszögnek, ami majdnem négyszög –, ha két egyenrangú férfi feszül egymásnak, akik ráadásul nagyon szeretik egymást. Az egy örök dilemma a világirodalomban (is), hogy a barátság vagy a szerelem a fontosabb, illetve ezek hogyan férnek meg egymás mellett. Marke és Trisztán kapcsolata régebbi keletű, mint a fiatalok közt fellángoló szerelem. Nekünk nagyon pontosan meg kell mutatnunk, hogy mennyire szeretik egymást, mert ettől lesz tétje. Ettől lesz Trisztán számára nagyon nehéz ez a hazugság és ez az egész szerelem; mert a saját barátjával kell teljesen szembefordulnia.

- Voltak is nehézségeitek azzal, hogy ezt miként mutassátok meg.

- Igen, voltak nehézségek, és vannak is, még mindig. Ács Norberttel van egy olyan jelenetünk, amikor megérkezik a hajóval Trisztán és hozza Izoldát mint a Marke részére már megkért menyasszonyt. Ebben a jelenetben van egy olyan pillanat, amikor egymás szemébe néz a két férfi, aztán Marke odarohan, átöleli, üdvözli Trisztánt, aki számára azonban ez nem a viszontlátás öröméről szóló pillanat, hanem tudja, hogy innentől kezdve állandó hazugságban fog élni, folyamatosan hazudni fog annak az embernek, aki ennyire szereti. Ezt nagyon nehéz felépíteni, és nagyon kevés idő van rá, kicsi a jelenet. A filmművészetben ilyenkor közeli beállításokat alkalmaznak, nekünk azonban minden érzelmet, kételyt, lelkiállapotot, mozdulatban, pozícióban kell megfogalmaznunk bábjainkkal.

További háttéranyagok a Trisztán és Izolda kapcsán:

Interjú Csizmadia Tibor rendezővel

Interjú Márton László íróval

1. próbanapló

2. próbanapló

0 Tovább

Teszárek Csaba: "Egy párbeszéd elindítására alkalmas"

Agnes. Nagy Hans.

Agnes. Nagy Hans. Jan-Johann.

Agnes. Nagy Hans. Jan-Johann. Kaj.

Agnes. Nagy Hans. Jan-Johann. Kaj. Sophie.

Agnes. Nagy Hans. Jan-Johann. Kaj. Sophie. Elise.

Agnes. Nagy Hans. Jan-Johann. Kaj. Sophie. Elise. Henrik.

Így szól a kiszámoló, aminek sorrendjében a szereplők a „fontos dolgokat” kérik egymástól a darabban. Ennek megfelelően mini interjúsorozatunkat Teszárek Csabával folytatjuk, akivel Mező Bori és Szász Emese beszélgetett.

Teszárek Csaba az olvasópróbán (fotó: Éder Vera)

A regény olvasásakor ki volt neked a legszimpatikusabb karakter?

Mondhatok kettőt? Pierre Anthon és Ájtatos Kaj. Az érem két oldala. Az egyik állít valamit, megkérdőjelezhetetlenül elkezdi tagadni a mindenséget, a másiknak pedig van rá egy válasza.

Ha mégis meg kéne győznöd arról Pierre Anthont, hogy van valami értelme az életnek, hogyan tennéd azt? Érdemes-e egyáltalán megpróbálni ezt?

Gondolkoztam azon, hogy ő miért ilyen és miért kérdezi ezt. Valószínűleg azért, mert nagyon ráér gondolkodni és elmélkedni. Ha egy valóban éles helyzetbe kerülne akkor biztos, hogy felülbírálná ezt a kijelentését. Ahogyan a zuhanó repülőben sincsenek ateisták: amikor a közvetlen halál veszélye fenn áll, akkor mindenki van annyira gyáva és van benne akkora félelem az idegenségtől és az újtól, hogy valószínűleg átértékelné ezt a gondolatot és mégiscsak az életért magáért is akarna élni.

Szerinted elképzelhető-e a regényben megfogalmazott szituáció, tehát hogy fiatalok ilyen súlyos áldozatok árán megpróbálják meggyőzni társukat az értelmes életről?

Tulajdonképpen jó is lenne, ha az embereknek lennének ilyen fajsúlyos kérdéseik és mernének ezekről gondolkodni. Megdöbbentő, hogy a mi korunkban mindenki fél szembenézni a halállal, az elmúlással, a család fontosságával. Az emberek élete a felszínen zajlik, nem mernek áldozatokat hozni, az igazán nagy kérdéseket elodázzák. Egy párbeszéd elindítására mindenképp alkalmas ez a felvetés. Meggyőzni pedig nem tudom, hogy mennyire lehet vagy kell egy ilyen embert.

A te karaktereddel, a rockzenésznek készülő Jan-Johannal érzel-e valami közös tulajdonságot?

A zenének a nagyon mély szeretete és a gitározás egy közös pontunk, mert én is gitározom. Ő egy kicsit rezonőr karakter, aki rajta van az osztály hangulatán, és mindenkit figyel. Nem beszél sokat, rezdülésekből épül fel, amiben talán szintén kicsit hasonlítunk. Ez a világ is rezgések halmaza: míg a zene szabályos rezgés, addig a hétköznapok zaja, az életünk kísérőhangjai szabálytalan rezgések és ő ezeket érzi, átveszi. Átérzi, hogy a társai mit akarnak, mit mondanak, próbál velük menni, de közben van benne egy fegyelem és szabályozottság, ami kereteken belül tudja tartani ezeket a hatásokat.

A rendező által régebben feltett kérdésre válaszolva szerinted mit olvasna és milyen zenét hallgatna az általad játszott szereplő?

Végül is könnyű helyzetben vagyok, mert a történet szerint Rolling Stones-t és Beatlest hallgat ez a figura – egyébként én inkább az előbbit, de a Beatlest is elismerem és szeretem –, olvasni pedig talán zenészéletrajzokat olvas, miközben beleképzeli magát ezekbe a zenés életekbe. Kívülről tudja a Beatles-tagok és Jimi Hendrix életét is, hogy ki mikor, hol turnézott.

Te akartál valaha rockzenész lenni?

Az a szerencsés helyzet, hogy a bábszínházban ezt is aktívan művelhetem. Most már ez az ötödik vagy hatodik előadás, ahol a zenére nagy szükség van, és ennek nagyon örülök. A bábszínház és a zene nagyon jól kiegészíti egymást, és nem érzem azt, hogy Magyarországon most ez ügyben jobban ki lehetne teljesedni annál, mint hogy olyan közegben zenéljek, ahol fantasztikus keretek vesznek körül.

Teszárek Csaba a zenekari próbán (fotó: Mező Bori)

Hogyan lettél bábszínész?

A színháznak a hangulata és az atmoszférája fogott meg mindig is. Ez egy olyan elvarázsolt közeg, amiben az ember sokszor jobban otthon érezheti magát, mint a valóságban. A bábszínházra pedig ez hatványozottan igaz. Gyerekkoromban több előadást láttam, és nem emlékszem, miről szólnak, csak arra az érzésre, hogy ott akarok lenni ebben. Részese akarok lenni, mert olyat hoznak létre, ami nekem is jó, és biztos, hogy nekik is jó, mert különben máshogy ez nem működhetne.

Ezek szerint nem akartál soha prózai színész lenni?

Én ezt nem választanám így ketté.  Az ország több jelentős prózai rendezőjével dolgozhattam. Bábos közegben megfordult már Valló Péter, Alföldi Róbert, Zsótér Sándor és még sorolhatnám a neveket. Szakmánk hatalmas változásokon megy keresztül formailag és tartalmilag egyaránt. A Semmi szintén egy kereső előadás, kicsit vibráló, kicsit bizsergő, mint maga a mű: kérdéseket tesz fel, és nincsenek benne igazi állítások.

További írások a Semmi kapcsán:

Az 1. próbanapló

A 2. próbanapló

Interjú Hoffer Károllyal és Gimesi Dórával

Interjú Spiegl Annával

A 3. próbanapló

A 4. próbanapló

Interjú Pethő Gergővel

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)