Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

De mért? - Így készül A csillagszemű juhász 2.

Az előadás rendezőjét, Markó Róbertet - a darabból inspirálódva - egyetlen roppant egyszerű kérdőszót ismételgetve arról kérdeztük, hogyan választotta ki alkotótársait.

ELSŐ DARABONT
Az történt, te juhász, képzeld el,
Hogy a mi felséges király urunk
Tüsszentett!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
És?

ELSŐ DARABONT
Hát tüsszentett, nem érted?

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
De értem.

ELSŐ DARABONT
Mondjad, hogy egészségére,
Hadd mehessünk mi is végre pihenni.

MÁSODIK DARABONT
Na mondjad gyorsan!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Ja! Hát nem tudom.
Mért kéne mondanom?

ELSŐ DARABONT
Azért, mert mondhatod
A felséges király urunknak, hogy adjisten
Egészségére.
(...) 
Ezt mindenkinek mondania kell!

MÁSODIK DARABONT
Ez a törvény!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Jól van. De mért?

(Részlet a darabból)

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

Amikor Meczner János, a bábszínész szakosok osztályfőnöke pályázatot hirdetet közöttetek, bábrendező szakosok között, hogy a Budapest Bábszínház társulatára, játszóhelyeire találjátok meg a legmegfelelőbb produkciókat, akkor te többek között A csillagszemű juhásszal pályáztál. Miért?

Bár igazgató úr a meghívásos pályázat meghirdetésekor nem kötötte ki, hogy csak gyerekeknek szóló előadások terveivel jelentkezhetünk, nekem mégis egyből egy kisiskolásoknak szóló történet felé indult el a fantáziám. A szakmánk egyik legfontosabb és legizgalmasabb feladatának érzem, hogy a legkisebbeknek meséljünk el erős (alap)történeteket – lehetőség szerint minél szellemesebb, és mozgalmasabb formában. A csillagszemű juhász több szempontból tűnt jó választásnak. Egyrészt nagyon átélhetőnek találtam a történetet a kisiskolások szempontjából: a folyamatos rákérdezés az ő esetükben is éppúgy alapmotívum, ahogy a csillagszemű juhászéban, s nekik is alapélményük, hogy „miért?” kérdéseikre rendszerint azt a választ kapják tőlünk, felnőttektől, hogy „csak”. Vagy: „mert én azt mondtam”. Másrészt a juhász személyében olyan főszereplőt kapnak a nézők, akinek kérlelhetetlen igazságszeretetével, rendíthetetlen lelki és testi erejével könnyű azonosulni. Harmadrészt fontos, hogy A csillagszemű juhász magyar népmese. Nemcsak azért, mert a Budapest Bábszínház jelentős vállalása, hogy népmesekincsünk darabjait időről-időre bemutassa, hanem azért is, mert tapasztalatom szerint ezek a történetek olyan húrokat pendítenek meg bennünk, amelyeket más mesék nemigen. Ahogy Boldizsár Ildikó mesekutató fogalmaz: „A népmesében rend van”. És ez alkotóként roppant megnyugtató érzés.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A darab megírására Szálinger Balázst kérted fel. Miért?

A csillagszemű juhász című történet erősen gondolkodik a hatalom mibenlétéről, fogalmáról, természetéről, és verseiből, drámáiból kiindulva úgy éreztem, ez a téma erősen foglalkoztatja Balázst is. Ugyanakkor mindig olyan világokat szeretnék teremteni a színpadon, amelyekben fontos szerep jut az abszurdig is elmerészkedő humornak – egyfelől úgy látom, hogy ez nagyon közel áll a gyerekek ízléséhez, másfelől pedig enélkül a humor nélkül nem tartom túlélhetőnek az életet, jobb, ha ezt minél fiatalabb korban tisztázzuk a közönségünkkel. Balázs írásaiban éreztem az erős hajlamot erre a vonulatra, ez volt a második érv. Végül pedig színpadi szerzőként is, rendezőként is azt tartom, hogy a drámaszöveg eszköz és közvetítő, nem pedig szent és sérthetetlen kinyilatkoztatás, Balázs ebből a szempontból kivételesen színpadbarát író, partner a szöveggel való folyamatos munkában, nem ragaszkodik a saját elképzeléseihez.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A díszletet Cziegler Balázs tervezi, a jelmezeket és a bábokat Michac Gábor. Miért?

Amikor a már említett pályázat eredményét megtudtuk, nagyon meglepett, hogy a nagyszínpadon kapok lehetőséget – ez egyetemistaként különösen nagy feladat, ugyanakkor hatalmas bizalmat is jelez a színház részéről. Bábszínházi berkekben különösen gyakoriak a meghitt, intim, stúdiószínpadi előadások, itt viszont több mint háromszáz néző számára szeretnénk maradandó élményt nyújtani egy jelentős méretű színpadon. Cziegler Balázs munkáit a kezdetektől figyelem rajongással, miközben nagyon ismerősek, otthonosak nekem azok a terek, amiket megálmodik. Azt kértem tőle, hogy A csillagszemű juhász díszlete legyen egyetlen erős gesztus, ami a meséhez is, a népiességhez, magyarsághoz is kapcsolódik, így alakult ki a dézsát, kutat és szemet egyszerre formázó, számos szcenikai meglepetést rejtő ellipszis-szerű tér. Hihetetlenül inspiratív és asszociatív színpadkép, ami, úgy képzelem, a színészt is, a nézőt is jócskán kimozdítja a komfortzónájából. Balázs világával nagyon kompatibilis Gáboré, az ő jelmezeiben mindig az érzékenységet, a jól eltalált részleteket szeretem a legjobban, és azt, hogy kortárs ruhákat létrehozni, miközben tiszteli, újraértelmezi a hagyományt. Ebben az előadásban a kalocsai hímzés tradicionális színeibe öltöztette a szereplőket, s a ruhák szabásmintáiban követte a hagyományos magyar viseleteket, miközben szándékoltan és nagyon mai anyagokat használt.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A zeneszerző Zságer-Varga Ákos, akinek Némedi Árpád a zenei munkatársa. Miért?

Tulajdonképpen éppen az a gondolat játszott főszerepet Ákos és Árpi kiválasztásában, ami Gábort is vezette a jelmezek tervezése közben: hogyan lehet a tradíciót a kortárssal elegyíteni. Ákos és Árpi színházi munkáit jól ismerem, egyfelől tudok az alázatukról, hogy a művészetüket nem alanyi dolognak tekintik, hanem az előadás szolgálatába állítják, másfelől egyikük az elektronikus zene, másikuk a népzene felől közelít a színházhoz, ráadásul összeszokott alkotópárosnak mondhatók. A csillagszemű juhásszal kapcsolatosan felmerült első zenei gondolatom az volt, hogy e kettő – az elektro és a folk – fúziójából kellene kiindulni, valójában kézenfekvő volt, hogy Ákosék jutottak az eszembe.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A mozgás is népi elemekből táplálkozik, a koreográfiusok Fitos Dezső és Kocsis Enikő. Miért?

Enikővel és Dezsővel nem először dolgozunk együtt: állandó szereplői a szakmai életemnek, és nagyon szeretném, ha ez jó sokáig így is maradna. Remekül kiegészítjük egymást, azt hiszem; nagyon hasonló színházi nyelvet beszélünk, ők kiválóan fel tudják lazítani az általam felépített rendszereket, én pedig többé-kevésbé rendszerezni tudom azt a hihetetlen mennyiségű ötletet, kreativitást, ami belőlük egy-egy próbán előtör. Bár ősnépitáncosok, a kortárs vonal sem idegen számukra, nyitottak a népi és a mai házasítására – de csak mert a végén a népzene úgyis legyőzi a gépzenét. Ahogy a csillagszemű juhász a medvét, a sünt meg az összes akadályt és kísértést.

A népmese eredetéről itt olvashatnak bővebben.

0 Tovább

Valaki és Valaki

A Szerelmes párok - szerelmes bábok című kiállításunkat Szálinger Balázs nyitotta meg.

Szálinger Balázs a Fehérlófia olvasópróbáján

Az irodalom- és színháztörténet telistele van Valaki és Valaki-címekkel, Valaki és  Valaki-történetekkel. Trisztán és Izola. Rómeó és Júlia. Leonce és Léna. Rózsa és Ibolya. Ha fiú és lány, férfi és nő a két főhős, ezek a történetek azért leginkább a szerelemről szólnak. Ha nem arról (nem tudom, van-e ilyen!), akkor legalábbis már a címmel ezt ígéri, és ezzel az ígérettel valamit kezdenie kell az adott műnek. Ezeken a Valaki és Valaki-című műveken tanulja az emberiség a szerelmet. Trisztánok voltunk kisfiúkorunkban, Csongorok kicsit később, és Philemonok akarnánk lenni felnőttkorunkban. Ugyanígy: Izoldát csinálunk a gyanútlanul babázó középsős kislányból, akinek olyan aranyszínű a haja, kicsit később tündésítenénk a párhuzamos osztályból azt a lányt a szalagavatón, és szívesen megnéznénk, ahogy életünk párjából szelíd, hűséges, lassan elzsémbesedő Baucis lesz.

Nemcsak gyerekkorunkban: később is, egész életünkre mintát adnak ezek a Valaki és Valakik. Ádám és Éva. Anyegin és Tatjána. (Tényleg, mért a fiúk vannak mindig elöl?) Ők mind-mind-mind mesehősök - és nem mindegyik mond fontos dolgot a gyerekeknek, némelyik párba egyszerűen bele kell nőni.

Ha azt mondom, hogy Stan és Pan vagy Lolka és Bolka - az a barátságról szól. Mondhatnánk, de talán mégsem arról vagy mégsem csak arról. Hanem a különbözőségről. Az egyik pöttyös, a másik színfehér, az egyik vékony, a másik kövér. Az egyik Hacsek, a másik Sajó. Míg ha a szerelem az őket összekötő lánc, és nem a barátság - akkor máris nem a különbözőség a lényeg. Hanem az egység. Az egység megvalósulása, az egység lehetetlensége, az egység által gerjesztett furcsa helyzet kezelése, az egység felfogása közti különbségek összecsapása - ha összecsapás, ha nem: az egység körül forog minden.

A Valaki és Valaki-játék résztvevői nem is minden esetben kapják vissza a függetlenségüket: Ádámnak persze könnyű, ő magát az emberiséget jelenti - még Éva is létezik Ádám kontextusán kívül: ő a bűn maga. Rómeó és Júlia viszont külön már levegőt se kapnak külön-külön. Philemon és Baucis egyenesen egymás alkotórészei.

Trisztán és Izolda - próbafotó

Ilyen Valaki és Valakiken tanuljuk a szerelmet, tanuljuk az egységet - és a bábszínház bábjai ennek a tanulási folyamatnak a közlekedési táblái. Fél évszázados bábok is vannak itt kiállítva, sokunknak szülei láthatták őket, és furcsa így lenni itt: ilyen szülők gyermekeiként. Ha járt volna itt az apám annak idején, talán pont ez az itt látható Tündér Ilona a közvetett ok, hogy anyámat választotta. Ha nem is volt így - egy dolog biztos: ez a Tündér Ilona, akárcsak a többi itt látható báb, egyszer valamikor nagyon szeretve voltak.

0 Tovább

Szálinger Balázs: "Szerintem én változtam hatévessé"

A Budapest Bábszínházban március 10-től látható a Fehérlófia című előadás. A premier előtt még gyorsan megkérdeztük Szálinger Balázst, aki a jól ismert, minden általános iskolás által olvasott történetet színpadra írta.

Szálinger Balázs és Hétszünyű Kapanyányimonyók (fotó: Éder Vera)

- Milyen meséket szerettél gyerekkorodban?

- Leginkább mondákat olvastam, ókori és magyar történelmi mondákat. Mátyás király volt a kedvencem és a csodás Árpád-házi királyok. Lengyel Dénes Régi magyar mondái szerintem minden gyerekes háztartásban kötelező. A mai világból is sokat megért felnőttként az, aki kerülőúton, mesékbe ágyazva képet kap a történelemről. Emellett az örmény eposznak készült egy gyerekeknek szóló meseverziója, azt kaptam a kilencedik születésnapomra, a gyerekkorom nagy részét lefogta az a 200 oldalas kis könyv.

- És milyen bábszínházi élményeid/sztereotípiáid vannak gyerek- és/vagy felnőttkorodból?

- Zalaegerszegen van bábszínház, de valahogy mégse voltam gyerekkoromban. Sőt be kell vallanom: teljes egészében kimaradt eddig. Viszont van egy icike-picike színházi gyakorlatom, és ezzel a háttérben nagyon vártam ezt a munkát, és nagyon büszke vagyok a felkérésre. Nagyobb felelősség valahogy gyerekekhez beszélni, gondolom, a bábszínészek ezt már az egyetemen megtanulják - én csak most tanulom.

- Mennyire volt nehéz vagy könnyű a Fehérlófia szinte semmi emberit nem mutató világát a hatévesek nyelvére lefordítani? A rendező, Veres András vagy a dramaturg, Dobák Lívia milyen irányokat adott, és milyen szövegváltozatokat használtál?

- Nagyon komolyan segítettek a jelenetekben, én csak egy kihúzott zsinór mellett haladtam végig, talán a nyelvezetet tettem hozzá a sajátból meg a karaktereket. Nem gondolkodtam, hogy hogyan láthatja egy hatéves a történetet - szerintem én változtam hatévessé. Pillanatokra talán sikerült is. Pont van egy hatéves fiam.

- Színházban sokszor mondják, hogy a halott szerző a jó szerző, mert ő nem szól bele semmilyen változtatásba. (Igaz, nehezebb vele megíratni új dolgokat.) Te mennyire ragaszkodsz ahhoz, amit leírtál, és a próbákon mennyire szólsz bele abba, amit a színpadon csinálnak?

- Én az a fajta szerző vagyok, aki jó, hogy él, mert ha nem élnék, akkor húzni lehetne csak a szöveget, így viszont tudok jobbat írni a helyére. Örülök a változtatási javaslatoknak, és sokat tanulok belőlük. Soha nem szólok bele a színpadi munkába, és természetesnek tartom, hogy a színpad beleszóljon a szöveg alakulásába.

- A darabban a Hétszönyű Kapanyányimonyók nem kását, hanem krumplipürét főz. Miért épp krumplipürét, és milyen recept alapján?

- Azért krumplipüré, mert emlékszem, már az én gyerekkoromban is el kellett magyarázni, mi az a kása. Erdélyben puliszka lett volna, ami itt krumplipüré. Zalában meg természetesen a dödölle.

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)