Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A hely szellemének nyomában 1.

A Budapest Bábszínház címe: Andrássy út 69. Jó, ez sokak számára nem újdonság. Azt viszont valószínűleg már kevesebben tudják, hogy ezen a helyen 1907 óta üzemel színház, ráadásul itt ringott a magyar kabaré egyik bölcsője.

Nagy Endre

„Végre megnyílt az Andrássy úton az „ellen-kabaré”, Faludi Sándor Modern Színpada. Az irodalmi kávéházban már jó előre szenzációs adatokat tudtunk meg róla. Hogy a padlóját vastag szmirnaszőnyeg födi, hogy a pincérei lakájruhába vannak öltöztetve, és a londoni hotelek szertartásosságára vannak kioktatva, a koktélok keverésére szakképzett mixert szerződtettek. Aztán néhány ötlet, mondatfoszlány keringett Heltai Jenő és Molnár Ferenc dalszövegeiből, darabjaiból, a zongorán hevenyészve eljátszották Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert zenéit. Az általános vélemény az volt, hogy a kültelki próbálkozások után megszületett az igazi nyugat-európai kabaré az előkelő közönség igényeinek számára. (…)

Már amikor a kapu elé értem, megcsapott az előkelőbb, gazdagabb világ atmoszférája. Az utcán finom magánfogatok, az előcsarnokban libériás inasok várakoztak gazdáikra. (…) A társalgóban nagyszerű vacsorára volt megterítve. Francia ételek, borok, tarka koktélok, amelyeknek keverékeiben valóságos tudomány volt eligazodni. Például emlékszem egy tarkán csíkozott italra, amelyben a hármas szövetség színei rétegződtek egymás fölé. És mindennek a tetejébe azok a finoman surranó pincérek, azok az öblös karosszékek, az ernyős lámpáknak tompa, vörhenyes világítása. (…)

Molnár Ferenc karonfogva elvezetett a sötét nézőtérre, és beültünk az egyik páholyba. Lelkesedve magasztalta a finom kis színpadot, meghitt nézőterét, amelyben a leghalkabb rezdülések is pompásan érvényesültek. Aztán a fülemhez hajolva súgta:

- Gyere át hozzánk! Heltai is akarja! A világ elbámulna rajta, hogy mit tudnánk csinálni mi hárman!”

A föntieket Nagy Endre írja A kabaré regényében. Nála autentikusabban pedig kevesen ismerik azt. De mi köze a kabarénak a Budapest Bábszínház épületéhez?

Az akkori Sugár út és Izabella utca sarkán 1891 óta állt a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, a mellette lévő telekre - az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat számára - pedig Láng Adolf tervezte meg a Műcsarnokot, ahol eredetileg kiállításokat tartottak, majd amikor a Műcsarnok a Hősök terére költözött (1896), és még nem nyitották össze a szomszédos épületeket (1921), egy ún. tükör-tévkert kapott helyet Plasticon néven, a szuterénben pedig a Nemzeti Múzeum műipari osztálya működött. Az utcaszint alatt nyolc lépcsővel, az egykori alagsorban Faludi Sándor 1907. október 11-én, Molnár Ferenc és Heltai Jenő igazgatásával, a karmesteri posztra Szirmai Albertet szerződtetve, zeneszerzőként Kálmán Imrét és Jacobi Viktort alkalmazva nyitotta meg a Modern Színpad Cabaret-t, ahová - eltérően a korabeli konkurenciától, és a fenti idézet által bizonyítva - a gazdag városi polgárságot és az arisztokráciát várták. Ami ma a Budapest Bábszínház előcsarnoka, akkoriban színházteremként üzemelt.

Faludiék szűk egy évig működtették a színházat, majd az újságíróként és a kabaré műfajában is komoly tapasztalattal bíró Nagy Endre 1908. augusztus 29-tól átvette a bérletet, és Modern Színpad Nagy Endre Kabaréja névre keresztelte át. Nagy ambícióval „a Nyugat „folyóiratnak egyik törekvő rovatá”-nak nevezte és átterveztette a színháztermet:

„[A] tömzsi pillérek és hatalmas tartófalak között egy lépésnyi széles térség volt a színpad. A falakat fehér gipsz borította, amelybe tarka pávák és a szecesszió virágfantomjai voltak beillesztve díszül. Ezeket mind leverettem; elvégre ide ünneplő ruhában járt a közönség, és szórakozó kedvét egész este feszélyezhette a gond, hogy a gipszfalak be ne maszatolják a ruháját. Ehelyett sötétvörös mahagóni utánzatú műkővel boríttattam be a falakat, a szecessziós stilizált virágok helyett igazi virágokkal rakattam tele a termet (ez ár a feleségem asszonyos ízlése volt), és az üresen maradt felületeket Márk Lajos vidáman tarka panneau décorativjai födték be.”

A megnyitó előadáson ott volt mindenki, aki számított, és Nagy Endrénél „szépen megfértek egymás mellett arisztokraták, lipótvárosi plutokraták, politikusok, tábornokok, az újdonsült radikális szociológia magántudósai, egyházfők és szociáldemokrata vezérek”. Esténként háromszáz néző előtt a „dalokból, kuplékból, színpadi tréfákból, daljátékokból összeállított tarka műsor iparkodott a magyar politikai és társadalmi élet egybefogott torzképét adni, és a konferansz nemcsak mint keret, hanem mint szilárd váz övezte az egészet.” A konferansz Nagy Endre volt, fellépett itt többek között Medgyaszay Vilma, Ferenczy Károly, Huszár Pufi, Vidor Ferike, Gózon Gyula, akik a tréfák, élcek, bohózatok mellett előadták Tinódi Lantos Sebestyéntől Babits Mihályon át Kosztolányi Dezsőig és Ady Endréig a magyar irodalomtörténet legendái és kortárs alakjai prózában és dalban. Nem, nem elírás: az Ady-versekből például Reinitz Béla által Ady-dalok lettek, az Új vizeken járok, a Kató a misén, A magyar igazság, a Kuruc dalok, a Zilahi ember nótája, a Tűnődés csókja a Medgyaszay-repertoárra kerültek.

Nagy Endre napilapos tapasztalata miatt a kabaréban a dalok és a jelenetek erős aktuálpolitikai és közéleti vonatkozással bírtak, ezt bizonyítandó álljon itt néhány cím: A Parlament megnyitása, Az államtitkár, Wekerle a Scharzkünstler, Kossuth párthelyiséget keres, A választás nagy napja. Természetesen nem minden politikus örült, hogy magát a színpadon látta viszont. 1911-ben például egyikőjük feljelentette Nagy Endrét egy főkapitányi rendeletre hivatkozva, mely szerint „semmi olyat előadni nem szabad, ami a vallásra, hazafias érzésre, az erkölcsre, az állami intézményekre, a közrendre nézve sértő vagy sért egyes személyeket és családokat”. A tárgyaláson a kabarévezető-konferansziét kétszáz korona bírság megfizetésére (nemfizetés esetén tíznapi elzárásra) kötelezték.

Nagy Endre 1912 végén bejelentette, hogy elhagyja a kabarét, a bérletet átadta Medgyaszay Vilmának. A búcsúestre 1913. május 31-én került sor. Ezzel pedig az első fejezet lezárult az épület történetében.

0 Tovább

Bábokkal bárhol?

A "bárhol" jelen esetben Bécs, a Technisches Museum.

Ahol egyrészt a hírközlés történetét bemutató résznél állítottak ki egy 1900-ból származó papír bábszínházat:

Közelebbről ilyen bábokkal:

Illetve van egy robotokkal foglalkozó időszakos kiállítás is, ahol a sok ipari meg szórakoztató robot közé bekerült négy marionett. Mindannyian az augsburgi bábszínházban (Augsburger Puppenkiste - ahol nemrégiben egy tárlaton a mi legendás Grimm-előadásaink bábjait is kiálltották) készült figurák, a filmeket pedig a tartományi televízóban sugározták. Ők azok:

Schlupp - a Schlupp a zöld csillagról (1986) című film címszereplője

Sabor, a gonosz varázsló - 3:1 a szakállasok javára - A gonosz Sabor (1971) című film bábja

Blecki Decker és Johann Wolfgang a Szemét-hegyről - az Éjféli nap elrablása (1994) című film bábjai

És az egyik film, a Schlupp a zöld csillagról:

0 Tovább

„Ezzel a két kezemmel” – Richard Teschner-kiállítás Bécsben

Álljanak szembe a Staatsoperrel, induljanak el az árkádok alatt a bal oldalon, menjenek el az Albertina mellett, és a jobb oldalon, ahol az Augustinerstrasse, a Führichgasse és a Spiegelgasse találkozik, van egy épület, az egykori Lobkowitz-palota, ami az Osztrák Színházi Múzeumnak ad otthont. A 2. emeleten állandó osztrák színháztörténeti kiállítás tekinthető meg, a földszinten és az első emeleten időszakos tárlatok kapnak helyet, köztük a 2014. február 10-ig nyitva tartó, Richard Teschner munkásságát bemutató kiállítás. Amit tulajdonképp nem lehetett nehéz összeállítani, hiszen a festőművész, grafikus, bábtervező, bábkészítő, bábjátékos teljes hagyatékát a múzeum kezeli. (Sőt, a múzeum elődje, az Osztrák Nemzeti Könyvtár Színházi Gyűjteménye már 1940-ben megvásárolta tőle az egyik előadásának komplett díszletét, kellékeit és bábjait.)

A bejárat

Kezdjük rövid életrajzzal. Richard Teschner 1879-ben született az akkori Karlsbadban (ma Karlovy Vary), és 1948-ban halt meg Bécsben. Prágában festőművésznek tanult, majd Bécsben képezte magát tovább, ahol végül 1909-ben telepedett le. 1911-ben, egy hollandiai útján ismerkedett meg a wayangjátékkal, ott több bábfigurát is vásárolt. Első előadását 1912-ben készítette el (Az arany sárkány), ezt barátainak mutatta be. Az Osztrák Művészeti és Ipari Múzeum 1919/20-as kiállításán szintén játszotta a produkciót. 1925-től nyilvános bábelőadásokat tartott, 1932. november 11-én pedig megnyitotta Figurenspiegel nevű színházát. (Teschner-életrajz németül, angolul.)

A nézők - egy 1916-os festmény

Ezek a száraz tények, most pedig jöjjön néhány, remélhetőleg érdekes adalék Richard Teschner életéhez és munkásságához:

A cseh modernek különösen vonzódtak a mesékhez, ez alól Teschner sem volt kivétel. Szinte minden előadásának alapja mese.

Egy korai Teschner-festmény

Már 1905-ben szerette volna Gustav Meyrink (A gólem írója) "behúzni" Teschnert a Wiener Werkstättébe, hogy annak munkatársaival egy marionettszínházat hozzanak létre.

Így bábozott Richard Teschner

Már Prágában olyanokat írt Teschner, hogy elege van a klasszikus színházból, mert nem lát benne fantáziát, fejlődési lehetőséget, és a színházművészet egyedüli továbblépése a bábművészet által lehetséges. Ehhez persze a báb mozgási és a bábos mozgatási képességeit kell tökéletesíteni. Egy Paul Brann-nak szóló levélben fel is sorolja, hogy mi a problémája kora színházával: tele van fals pátosszal, naturalizmus és nyál keverékét látni a színpadon. „Fel nem foghatom, hogy járhatnak emberek színházba, még kevésbé értem, hogy írhatnak ilyen darabokat” – szól a lesújtó vélemény.

A Hollandiában vásárolt bábok

Bábjátékaihoz polyphon szolgáltatta a zenét, azaz a meditatív hangkulisszát.

Ufa-filmekben is dolgozott – például Leni Riefenstahllal –, ezt a tapasztalatát használta fel a Figurenspiegelhez (különösen a klasszikus kukucskaszínpad hátteréhez), illetve bábfilmjeihez.

Teschner forgat

A kortárs német tánc sem hagyta őt hidegen – vagy a báb is bekúszott a kortárs német tánc látókörébe, ezt döntse el ki-ki ízlése szerint, mindenesetre több maszkos játékban dolgozott tervezőként.

Elektra-maszk

A kiállítás kronologikus, az első teremben a korai festmények, rajzok, reklámgrafikák láthatóak, ezt követik a bábok, majd a filmmel való kapcsolatát dolgozza fel Ivan Ristic kurátor. Nem különösebben interaktív módon, tehát a tableteket csak nézni lehet, megérinteni nem, a bábok is tárlókban, szigorúan szabályozott fény- és páraviszonyok között várják a látogatókat. (Ebben az értelemben felnőttkiállítás a javából.)

Viszont van néhány alkalommal tárlatvezetés, párszor levetítik a Die Lebens-Uhr újrafelvett filmváltozatát, eljátsszák a Der Basilisk és – stílszerűen karácsony előtt – a Weihnachtsspiel című előadásokat, novemberben két napig bábnapokat tartanak, továbbá a tárlaton is látható filmekkel kiadtak egy DVD-t , és van egy igen részletes katalógus is. A teljes árú belépő 8, a kedvezményes 6 euró, gyerekeknek és 19 év alattiaknak ingyenes.

Egy restaurált filmen - nem az igazi hanggal - ilyen volt a karácsonyi darab:

És akkor még néhány kép:

A basziliszkusz - ezt is újrajátsszák

Bimini - ahogy a báb "zongorázik", úgy változik a zongora fölött a pöttyök és a tárló tetejébe beépített neon színe

A rádióbemondó (1935) - az egyetlen báb, ami hasonlít alkotójára. A háttérben a jelenet filmen.

Az összművész és felesége ex librise

Így állt a báb Richard Teschner kezében

Zipizip bábban

Zipizip és barátai (Teschner és barátai farsangi jelmezben)

A Figurenspiegel logója

0 Tovább

BB-sek és bábosok a POSZT-on

Közszolgálati poszt következik. Előadással nem leszünk jelen, de több színészünkkel is találkozhattok a XIII.  Pécsi Országos Színházi Találkozón. Időrendben:

június 7. 20:00, PannonPower Sétatér: Harmadik Figyelmeztetés-koncert (Pethő Gergő dobol)

június 10. 19:00, Jókai tér: Szuplé Varieté-koncert (Kovács Judit énekel)

június 11. 20:00, PannonPower Sétatér: HOPPart Klub-koncert (Bercsényi Péter énekel)

(Fotó: Tóth László - poszt.com)

június 12. 20:00, Zsolnay Kulturális Negyed - E78: Minden ötödik órában (az előadásban Mórocz Adrienn játszik)

(Fotó: Horváth Judit)

A bábos szakma képviselői idén is az off programok között kaptak helyet, úgyhogy menjetek a Jókai térre - remélve, hogy jó idő lesz -, mert ott lesz a MárkusZínház (a Katputhli című, indiai "bábakrobatákkal" készült produkcióval Kecskeméten, a Bábszínházak Országos Találkozóján már lenyűgözték a szakmát), a Ziránó Színház, Fabók Mancsi (a Kapós Böskét a BÁBU Fesztiválon is láthattátok), Écsi Gyöngyi, a Ládafia Bábszínház, a Vojtina Bábszínház és Schneider Jankó Vitéz László távoli (afrikai) rokonával Batu-tával, a Bóbita Bábszínház pedig saját falai közt játssza a Veres András rendezte A kis hableányt.

Szóval ne tessék egyáltalán búsulni, ha elkelt az összes jegy a versenyprogramra, nem kell egyáltalán tolakodni, mert a bábosok ott lesznek Pécsen!

0 Tovább

Tervezz szőnyeget! - Eredmények

A kis Mukk bemutatójához kapcsolódóan ugyanis a Sova Designnal, a General Press Könyvkiadóval és a Bóbita magazinnal együttműködve rajzpályázatot hirdettünk. Mivel az előadás díszletében és bábjaiban fontos szerepet kapnak a szőnyegek, arra kértük az 5-10 éves korú gyerekeket, olvassák el történetet, és tervezzék meg a címszereplő kedvenc szőnyegét. Több száz rajz érkezett a pályázatra, közülük választottuk ki a legizgalmasabbakat. A díjazottak május 18-án, A kis Mukk előadása után, az előadás közreműködőitől, a közönség jelenlétében vették át jutalmukat (a képről Szabó Liza és Varga Dominika hiányzik, ők postán kapják meg a díjakat).

A díjazottak rajzai:

Gaál András Bendegúz

Nagy Nóra

Perlaky Zsófia

Szabó Liza

Varga Dominika

Zengő Csaba

A fődíjas: Vajda Eszter

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Janne Teller (12),Trisztan es Izolda (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),rajzpalyazat (5),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),mese (5),Bercsenyi Peter (5),Kivi (5),Budapest Bábszínház (4),Pettson és Findusz (4),színháztörténet (4),musical (4),Ellinger Edina (4),babfilm (4),Ludas Matyi (3),Hoffer Károly (3),Nyúl Péter (3),Gáspár Ildikó (3),semmi (3),A kis Mukk (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),andrássy út (3),animáció (3),Quimby (3),Kiss Tibor (2),Kálmán Eszter (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),reklám (2),Csizmadia Tibor (2),Pagony Kiado (2),Koós Iván (2),beatrix potter (2),BBC (2),Hans Christian Andersen (2),Teszárek Csaba (2),Ács Norbert (2),Hups Crew (2),kortars irodalom (2),Markó Róbert (2),Bereczki Csilla (2),Katona József Színház (2),színház (2),könyvtár (2),bécs (2),Handspring Puppet Company (2),Az iglic (2),Szalinger Balazs (2),marionett (2),Caryl Churchill (2),El Hormiguero (1),Sziget 2013 (1),Pablo Motos (1),Nemes Takách Kata (1),gameshow (1),talkshow (1),Spanyolország (1),Nelson Mandela (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Kovács Judit (1),báb (1),Marék Veronika (1),Michelle Obama (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),óvodás (1),Márton László (1),Muppets (1),Tíz emelet boldogság (1),Muppet Show (1),Boribon és Annipanni (1),That Puppet Game Show (1),Koós György (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Fitos Dezső (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Némedi Árpád (1),Toldi (1),Arany János (1),középiskola (1),kötelező irodalom (1),budapest bábszínház (1),általános iskola (1),magyartanítás (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),kötelező olvasmányok (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Jevgenyij Svarc (1),Varro Dani (1),varró dániel (1),Julie Taymor (1),Futrinka utca (1),Brody Vera (1),Mazsola (1),Misi mókus (1),túl a maszat-hegyen (1),Jason Segel (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),Tim Burton (1),szatory dávid (1),poszt 2014 (1),Dario Fo (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),William Kentridge (1),Hajnali csillag peremén (1),Mozart (1),allatok vilagnapja (1),Salzburg (1),Richard Wagner (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Babák (1),A halott menyasszony (1),Mórocz Adrienn (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),Az oroszlankiraly (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),allatbarat (1),Oedipus Rex (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),barca (1),Barcelona CF (1),szinhazi fesztival (1),Budapest Babszinhaz (1),kiállítás (1),TeARTrum Fesztivál (1),Sziget (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Bohoczki Sára (1),Fodor Annamaria (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Szinhazi Vilagnap (1),ifjúsági színház (1),Fehérlófia (1),Broadway (1),Neudold Júlia (1),drámapedagógia (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),John Turturro (1),Nagy Endre (1),Medgyaszay Vilma (1),Bárdos Artúr (1),animációs film (1),bábtörténet (1),dokumentumfilm (1),Richard Teschner (1),látványtervezés (1),kivi (1),bábfilm (1),Hollywood (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Odüsszeusz (1),Cselédek (1),Rózsa és Ibolya (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),West End (1),Füge Produkció (1),Jurányi (1),Neil Patrick Harris (1),Igy jartam anyatokkal (1),Nemzeti Színház (1)