Toldi bábokkal?

 Lehetséges? Lehetséges!

Valószínűleg kevés blogolvasó emlékszik az 1963-as előadásra (vagy 1985-ös felújítására), ezért az Arany János-emlékévben Molnár Gál Péter szövege és fotók segítségével idézzük fel a produkciót.

Budapest Babszinhaz Toldi Arany János Arany János-emlékév babszinhaz gyerekelőadás kötelező olvasmányok magyartanítás általános iskola középiskola kötelező irodalom

„22 évvel Rév István Toldija után az Állami Bábszínház ugyancsak a Toldival törte át a naturalista színház védővámját.

A Podmaniczky utcában és a Népköztársaság útján egyaránt biztonsági választás Arany színre vitt elbeszélő költeménye. Véd a sznoboktól értékálló hírnevével. Önmagában szavatol a kiírás, miszerint Arany Jánosnak a középiskolai oktatásból ismertté nyűtt, címként fejekbe sulykolt műve bábszínpadon föltételezi a kulturális minőséget. Az alábecsült, vásártári vagy óvodai (jó esetben: lokál) műfaj egy nemzeti eposz, a magyar líra kiemelkedő csúcsának alázatos terjesztésére vállalkozik.

Amikor a magas irodalomból ragasztanak cégért produkciójuk ormára színházak: gyanítható, hogy önvédelmi választással van dolgunk. Kisebbrendűségi érzés tolta maga elé a szavatolt irodalmi kincset.

A Toldi bábszínpadon egyben kasszára kacsintó ügyesség is. Szülők tódulnak gyermekeikkel, iskolák neveltjeikkel részesülni a magyar irodalom kincsesházából.

Megfontolt bölcsesség a Toldi megbábosításával nézőközönséget verbuválni egy bábos csoportosulás kezdetein. Az irodalmi eredet nemcsak érték-referenciákkal rendelkezik, de azzal az előnnyel is, hogy a mese közkeletű, fordulatait mindenki ismeri. Fokozottan élvezheti a közönség a más műnembe átfogalmazás báját és szellemességét. A közkeletű történetekre alapozó színház az ókori görög dráma óta azzal a kényelmes könnyítéssel fordul a közönséghez, hogy ne kizárólag a cselekményt élvezze. Ne az vezesse a figyelmét, hogy mit játszanak, hanem az: hogyan. A mindenki által ismert báb-Toldi nyomatékosítja az eltéréseket a könyvben olvasható és a színpadról látható elbeszélésben,

Rév és az Állami Bábszínház Toldija csak ennyiben hasonlít egymásra. A többi sarkos különbözőség.

Budapest Babszinhaz Toldi Arany János Arany János-emlékév babszinhaz gyerekelőadás kötelező olvasmányok magyartanítás általános iskola középiskola kötelező irodalom

Rév hozzátapadt Arany Jánoshoz. A két évtizeddel későbbi Toldi szabad földolgozás volt. Rés iskolásan közvetítette a költőt. Jékely, a költő, aki vállalkozott a dramaturgiai istenkísértésre: nem a szavak mézét állította a bábszínpad közepébe, nem Arany varázserejével akart hatást kelteni. Addigra kitapasztalták a bábszínházban, hogy a verbalitás csak mértékkel alkalmazható. Nagyobb adagban álmosít. Kikapcsolja a nézők figyelmét. Nem csupán a kiskorúakét, felnőtt kísérőik is hamar elunják kihüvelyezni a cselekvést.

A báb-Toldi formai leleményeként kettéosztották a verbalitást és a látványt. Nem fosztották meg a közismert történetet szavaitól, de a verset nem aprították naivan bele a cselekménybe, hanem leeresztett kortina előtt hangzott el egy-egy kiemelt részlet az elbeszélő költeményből. Mintha egy kódex iniciáléjából másztak volna elő ezek a csúcsos fejű, gótikus külsejű, kicsit méltóságteljes harcosok: Laczfi nádor hada, amint porfelhőt kavaróan feltűnik a színpad fenekén. Előbb lándzsáik hegye látszik, a süvegek kúpja, kibontakoznak az alakok, végül megjelennek a láthatás szélén. A szín mélyén ökörcsorda. Később ugyanezen az úton gótikus süvegű leventék serege érkezik.” (Molnár Gál Péter: Bábszínháztörténet. In: Bábszínház 1949-1999. Budapest Bábszínház, 1999)

Az előadás színlapja

Arany János–Jékely Zoltán: Toldi

Zeneszerző: Kocsár Miklós

Bábok: Bródy Vera

Díszlet: Koós Iván

Rendező: Szőnyi Kató

Szereplők: Elekes Pál (Toldi Miklós), Lázár Gida (Toldi György), Szöllősy Irén (Toldiné), Bölöni Kiss István (Bence), Havas Gertrud (Piroska), Ősi János (Lajos király), Balajthy Andor, Háray Ferenc, Kaszás László, Urbán Gyula

Bemutató: 1963. XI. 23.

0 Tovább

Karádi Borbála a Mindenkiről

A Mindenki című Oscar-díjas kisfilmben színházunk művésze, Karádi Borbála is szerepet kapott. Őt kérdeztük a forgatási élményekről, és arról, hogyan élte meg a film sikerét.

Budapest Bábszínház Karádi Borbála Mindenki Oscar-díj

- Hogyan kaptad meg ezt a szerepet?

- Június 22-én született meg a kislányom, Lotti, és szeptember táján hívott fel Steinhauser Andrea, hogy lenne egy anyukaszerep, egy körülbelül háromórás forgatás, elvállalnám-e. Átküldte a forgatókönyvet, elolvastam. Nagyon tetszett ez a tulajdonképpen rettenetesen egyszerű történet, ami kortalan, bármikor, bárhol játszódhatna. Az összefogás erejéről szól, arról, hogy nem hagyjuk egyedül azokat, akiknek segítségre van szüksége, és merjünk szembeszegülni az enyomással, legyünk bátrak, lépjünk fel a zsarnokság ellen.

- Hogyan éled meg színészileg a szerepkörváltást, azt, hogy téged anyukákra kasztingolnak?

- Ha az ember kap szerepet erre a karakterre is, akkor egyáltalán nincs probléma a szerepkörváltással. Pláne úgy, hogy tudom, mit jelent anyának lenni, hogy értem, miről van szó egy-egy ilyen helyzetben.

- És milyen volt a forgatás?

- Amikor megérkeztem, a rendező, Deák Kristóf körbevezetett a helyszínen, és elmondta mit gondol erről az anyukáról. Például azt, hogy egyedül neveli a gyerekét, volt kint külföldön, ami abban az időben ritkaságszámba ment, tehát olyan pozícóban van, ahol ezt megteheti. Aprólékosan dolgoztunk. Gáspárfalvi Dorka nagyon helyes kislány, jó volt vele együtt dolgozni és Bregyán Péterrel is, aki az igazgatót alakította. Dorka tündéri kislány és tényleg profi. Jó hangulatú forgatás volt egy nyugodt, profi rendezővel, aki tudja mit akar látni a filmen. Még utólag küldenem kellett egy-két hanganyagot, például ahol hívom Zsófit ebédelni, és csak a hangom hallatszik. Ez is olyan izgalmas volt, hogy még a végén, mielőtt összeállt az egész film, persze képletesen, még hozzátehettem valamit.

- Mennyire követted a film utóéletét?

- Eszméletlen utat járt be a film. A Facebookon lett egy csoportja a stábnak, és egy idő után arra lettem figyelmes, hogy pörögnek a hírek, folyamatosan jönnek az infók, hogy a Mindenki ezt a fesztivált is megnyerte, ott is díjazták. Ezt nagyon menő dolognak gondoltam. Akkor kaptam igazán észbe, amikor az Oscar-nevezés után a tíz kiválasztott közé jutott, és innentől kezdve nagyon figyeltem. Aztán az öt legjobb közé, ami egy „jézusmária” pillanat volt. Amikor megkapta az Oscart… Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem maradtam fönn hajnalig, mert reggel vittem Lottit bölcsődébe, de arra gondoltam, úgyis jönnek majd a hírek. A férjem előbb felébredt, és csak annyit mondott, hogy „azt hiszem, a film Oscar-díjas lett”. Azonnal néztem a telefonomat, és tényleg! Ujjongtam, futkároztam a lakásban körbe, a kislányom pedig megkérdezte, mi a baj. Nincs baj, Lotti, válaszoltam neki, csak a mama szerepel egy Oscar-díjas filmben. Megmutattam neki a fotót, nagyon örült, hogy látja azon is a mamát, és hozzátette, hogy ha nagy lesz, ő is „oszkáras” lesz. Aztán bejöttem a Bábszínházba, és a kollégák a büfében tapssal és ujjongással fogadtak. Megkönnyeztem a dolgot, annyira jó érzés volt. Aztán fölmentem a színpadra, és játszottam egyet. És az is nagyon jó volt.

Szerinted ez a díj mennyit számíthat a te filmes karrieredben?

- A helyén kezelem a film egészében az én szerepemet, de elképesztően jó érzés, hogy sikere van. És olyan jó azt hinni, hogy nélkülem talán nem jöhetett volna létre! Remélem, számít, egy ilyen kredit, vagy például a Houdiniben angolul játszott szerep. Jó lenne, ha nyitna a magyar filmes szakma. Ha felfigyelne rám egy filmrendező, és rám osztana egy igényes magyar filmben egy izgalmas karaktert, nagyon boldog lennék.

1 Tovább

De mért? - Így készül A csillagszemű juhász 2.

Az előadás rendezőjét, Markó Róbertet - a darabból inspirálódva - egyetlen roppant egyszerű kérdőszót ismételgetve arról kérdeztük, hogyan választotta ki alkotótársait.

ELSŐ DARABONT
Az történt, te juhász, képzeld el,
Hogy a mi felséges király urunk
Tüsszentett!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
És?

ELSŐ DARABONT
Hát tüsszentett, nem érted?

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
De értem.

ELSŐ DARABONT
Mondjad, hogy egészségére,
Hadd mehessünk mi is végre pihenni.

MÁSODIK DARABONT
Na mondjad gyorsan!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Ja! Hát nem tudom.
Mért kéne mondanom?

ELSŐ DARABONT
Azért, mert mondhatod
A felséges király urunknak, hogy adjisten
Egészségére.
(...) 
Ezt mindenkinek mondania kell!

MÁSODIK DARABONT
Ez a törvény!

CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ
Jól van. De mért?

(Részlet a darabból)

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

Amikor Meczner János, a bábszínész szakosok osztályfőnöke pályázatot hirdetet közöttetek, bábrendező szakosok között, hogy a Budapest Bábszínház társulatára, játszóhelyeire találjátok meg a legmegfelelőbb produkciókat, akkor te többek között A csillagszemű juhásszal pályáztál. Miért?

Bár igazgató úr a meghívásos pályázat meghirdetésekor nem kötötte ki, hogy csak gyerekeknek szóló előadások terveivel jelentkezhetünk, nekem mégis egyből egy kisiskolásoknak szóló történet felé indult el a fantáziám. A szakmánk egyik legfontosabb és legizgalmasabb feladatának érzem, hogy a legkisebbeknek meséljünk el erős (alap)történeteket – lehetőség szerint minél szellemesebb, és mozgalmasabb formában. A csillagszemű juhász több szempontból tűnt jó választásnak. Egyrészt nagyon átélhetőnek találtam a történetet a kisiskolások szempontjából: a folyamatos rákérdezés az ő esetükben is éppúgy alapmotívum, ahogy a csillagszemű juhászéban, s nekik is alapélményük, hogy „miért?” kérdéseikre rendszerint azt a választ kapják tőlünk, felnőttektől, hogy „csak”. Vagy: „mert én azt mondtam”. Másrészt a juhász személyében olyan főszereplőt kapnak a nézők, akinek kérlelhetetlen igazságszeretetével, rendíthetetlen lelki és testi erejével könnyű azonosulni. Harmadrészt fontos, hogy A csillagszemű juhász magyar népmese. Nemcsak azért, mert a Budapest Bábszínház jelentős vállalása, hogy népmesekincsünk darabjait időről-időre bemutassa, hanem azért is, mert tapasztalatom szerint ezek a történetek olyan húrokat pendítenek meg bennünk, amelyeket más mesék nemigen. Ahogy Boldizsár Ildikó mesekutató fogalmaz: „A népmesében rend van”. És ez alkotóként roppant megnyugtató érzés.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A darab megírására Szálinger Balázst kérted fel. Miért?

A csillagszemű juhász című történet erősen gondolkodik a hatalom mibenlétéről, fogalmáról, természetéről, és verseiből, drámáiból kiindulva úgy éreztem, ez a téma erősen foglalkoztatja Balázst is. Ugyanakkor mindig olyan világokat szeretnék teremteni a színpadon, amelyekben fontos szerep jut az abszurdig is elmerészkedő humornak – egyfelől úgy látom, hogy ez nagyon közel áll a gyerekek ízléséhez, másfelől pedig enélkül a humor nélkül nem tartom túlélhetőnek az életet, jobb, ha ezt minél fiatalabb korban tisztázzuk a közönségünkkel. Balázs írásaiban éreztem az erős hajlamot erre a vonulatra, ez volt a második érv. Végül pedig színpadi szerzőként is, rendezőként is azt tartom, hogy a drámaszöveg eszköz és közvetítő, nem pedig szent és sérthetetlen kinyilatkoztatás, Balázs ebből a szempontból kivételesen színpadbarát író, partner a szöveggel való folyamatos munkában, nem ragaszkodik a saját elképzeléseihez.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A díszletet Cziegler Balázs tervezi, a jelmezeket és a bábokat Michac Gábor. Miért?

Amikor a már említett pályázat eredményét megtudtuk, nagyon meglepett, hogy a nagyszínpadon kapok lehetőséget – ez egyetemistaként különösen nagy feladat, ugyanakkor hatalmas bizalmat is jelez a színház részéről. Bábszínházi berkekben különösen gyakoriak a meghitt, intim, stúdiószínpadi előadások, itt viszont több mint háromszáz néző számára szeretnénk maradandó élményt nyújtani egy jelentős méretű színpadon. Cziegler Balázs munkáit a kezdetektől figyelem rajongással, miközben nagyon ismerősek, otthonosak nekem azok a terek, amiket megálmodik. Azt kértem tőle, hogy A csillagszemű juhász díszlete legyen egyetlen erős gesztus, ami a meséhez is, a népiességhez, magyarsághoz is kapcsolódik, így alakult ki a dézsát, kutat és szemet egyszerre formázó, számos szcenikai meglepetést rejtő ellipszis-szerű tér. Hihetetlenül inspiratív és asszociatív színpadkép, ami, úgy képzelem, a színészt is, a nézőt is jócskán kimozdítja a komfortzónájából. Balázs világával nagyon kompatibilis Gáboré, az ő jelmezeiben mindig az érzékenységet, a jól eltalált részleteket szeretem a legjobban, és azt, hogy kortárs ruhákat létrehozni, miközben tiszteli, újraértelmezi a hagyományt. Ebben az előadásban a kalocsai hímzés tradicionális színeibe öltöztette a szereplőket, s a ruhák szabásmintáiban követte a hagyományos magyar viseleteket, miközben szándékoltan és nagyon mai anyagokat használt.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A zeneszerző Zságer-Varga Ákos, akinek Némedi Árpád a zenei munkatársa. Miért?

Tulajdonképpen éppen az a gondolat játszott főszerepet Ákos és Árpi kiválasztásában, ami Gábort is vezette a jelmezek tervezése közben: hogyan lehet a tradíciót a kortárssal elegyíteni. Ákos és Árpi színházi munkáit jól ismerem, egyfelől tudok az alázatukról, hogy a művészetüket nem alanyi dolognak tekintik, hanem az előadás szolgálatába állítják, másfelől egyikük az elektronikus zene, másikuk a népzene felől közelít a színházhoz, ráadásul összeszokott alkotópárosnak mondhatók. A csillagszemű juhásszal kapcsolatosan felmerült első zenei gondolatom az volt, hogy e kettő – az elektro és a folk – fúziójából kellene kiindulni, valójában kézenfekvő volt, hogy Ákosék jutottak az eszembe.

A csillagszemű juhász magyar népmese Markó Róbert Szálinger Balázs Cziegler Balázs Michac Gábor Zságer-Varga Ákos Némedi Árpád Fitos Dezső Kocsis Enikő Budapest Bábszínház

A mozgás is népi elemekből táplálkozik, a koreográfiusok Fitos Dezső és Kocsis Enikő. Miért?

Enikővel és Dezsővel nem először dolgozunk együtt: állandó szereplői a szakmai életemnek, és nagyon szeretném, ha ez jó sokáig így is maradna. Remekül kiegészítjük egymást, azt hiszem; nagyon hasonló színházi nyelvet beszélünk, ők kiválóan fel tudják lazítani az általam felépített rendszereket, én pedig többé-kevésbé rendszerezni tudom azt a hihetetlen mennyiségű ötletet, kreativitást, ami belőlük egy-egy próbán előtör. Bár ősnépitáncosok, a kortárs vonal sem idegen számukra, nyitottak a népi és a mai házasítására – de csak mert a végén a népzene úgyis legyőzi a gépzenét. Ahogy a csillagszemű juhász a medvét, a sünt meg az összes akadályt és kísértést.

A népmese eredetéről itt olvashatnak bővebben.

0 Tovább

Változatok egy mesére - Így készül A csillagszemű juhász 1.

Az évad második bemutatója A csillagszemű juhász. Nagy Orsolya dramaturg segítségével a mese eredetének járunk utána.

Magyar népmesekincsünk egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja: A csillagszemű juhász. Bár a mesét ma már a főhős neve (vagyis foglalkozása és szemének különleges ragyogása) fémjelzi, a történet első verziójának címe igazából Adj’ Isten egészségére volt. Ezt a változatot a Bodros Katica álnéven tevékenykedő Dessewffy Virginia gyűjtötte a Garam vidékén, a 19. század második felében. Benedek Elek későbbi, kanonizált meséjének ez adja az alapját, kisebb-nagyobb átalakításokkal.  

Adott egy király, akitől minden alattvalója retteg. Egyet leszámítva: a csillagszemű juhászt. És adott egy törvény, amit mindenki betart, egy valakit leszámítva: a csillagszemű juhászt. A mese tehát a hatalommal való szembeszállás története.

Dessewffy Virginiánál már a címben megjelenik az a téthelyzet, ami az egész mesét meghatározza. A juhász nem hajlandó azt mondani a királynak, hogy "Adj’ Isten egészségére", és ez a szembeszállás vezet ahhoz, hogy a király tekintélye megdől.

Benedek Eleknél a címben maga a főszereplő jelenik meg. Egy ikonikus karakter, a nép egyszerű fia, egy juhász, akinek van egy különleges külső ismertetőjele, hogy csillagszeme van.

A Magyar Népmesék című mesesorozat előtörténettel gazdagítja a juhász meséjét: szegény szülők gyermeke, aki egy nap elindul, hogy szerencsét próbáljon. Mielőtt elkezdődnie az igazi történet, a juhász szembeszegülése a királlyal, egy rövid epizódon keresztül meggyőződünk a juhász leleményességéről, életrevalóságáról.

A történetet több ízben is meghatározza a mesékre jellemző hármasság. A király háromszor, három különböző módon próbál végezni a juhásszal, majd miután ez nem sikerül, háromszor próbálja ajándékokkal elcsábítani.

Dessewffy Virginia és Benedek Elek változataiban megegyezik a három halálba küldési kísérlet. Először a fehér medve tömlöcébe kerül a juhász, majd a vérengző óriássünökhöz, végül pedig a kaszásverembe. A juhász először csillagszemei hipnotikus erejének köszönheti az életét, utána furulyajátékának, végül pedig eszének, leleményének.

A Magyar Népmesék című mesesorozatban új próbatételek bukkannak fel: először szőrdisznókkal (vagyis vadkanokkal) kell a juhásznak megküzdenie, ezt követi a kaszásverem, végül pedig a baglyok és denevérek tornyába zárják. Míg a mese írott változataiban egyre inkább fokozódik a próbák nehézsége és ezzel együtt a feszültség, itt valahogy nem sikerül emelni a téteket.

A megölési kísérleteket a három csábítási kísérlet követi. A király ezüsterdőt, aranyvárat, gyémánttavat ajánl a juhásznak azért, hogy lemondjon a királylány kezéről, de mégis mondja a királynak, hogy adj’ Isten egészségére.

Dessewffy változata érzékelteti, hogy a juhásznak egyre nehezebb nemet mondania a felkínált javakra, míg Benedek Eleknél teljesen eltűnik ez a belső dilemma, és vele együtt az igazi tét is, miközben persze érvényes olvasat lehet a szerelem mindent legyőz, csak elviszi fókuszt a valódi problémáról, hogy érdemes-e betartani egy olyan törvényt, ami értelmetlen.

A juhász a királylány kezét kéri fizetségül azért, hogy mondja a királynak, hogy kedves egészségére. A mese különböző változatai nem magyarázzák túl a juhász és a királylány szerelmét: elfogadjuk, hogy ez egy szerelem első látásra. Szálinger Balázs, a készülő előadás szövegkönyvének szerzője csavar egyet ezen a motívumon: a királylánynak az első pillanattól kezdve tetszik a juhász, de a juhász részéről kezdetben szó sincs érzelmekről. Ő csak valami olyat kér a királytól, amiről tudja, hogy nem fogja megadni neki. Aztán persze az érzelmek is jönnek idővel. A színdarabban a királylány nem passzív szemlélője az eseményeknek: ott segít a juhásznak, ahol csak tud.

Szálinger darabja karikaturisztikus udvari hierarchiát tár elénk: senki nem végzi el a rá rótt feladatokat, mindenki menekül a felelősségvállalás elől és a másikra mutogat, ha számon van kérve.

Eltérő véget mutatnak a történet különböző verziói: Dessewffynél a király annyira boldog lesz, mikor a juhász végre mondja neki, hogy egészségére, hogy szörnyethal örömében. Ez a meglepő fordulat teszi lehetővé, hogy a juhász legyen az új király, és van jelzés arra a szövegben, hogy a juhász eltörli ezt az értelmetlen törvényt, és máshogy kezdi kormányozni az országot, mint elődje tette. Benedek Elek nem teszi el láb alól a királyt, gondolom az olvasói sokk elkerülése miatt: a juhász annyiszor mondja el a királynak, hogy kedves egészségére, mígnem a király azt mondja neki, hogy jó, legyél inkább te a király, csak ne mondogasd nekem megállás nélkül, hogy kedves egészségemre. A király tehát belátja, hogy ennek a törvénynek nem sok értelme van, és átadja a királyi stafétabotot az új generációnak. Csinálják máshogy, jobban – ha tudják.

A témában még inkább elmélyülni vágyóknak:

- a mese eredetéről,

- Dessewffy Virginia ősmeséje,

- Benedek Elek változata.

0 Tovább

Ellinger Edina: "Kötelező színházi élmény minden nagymamának" - Így készül a Gengszter nagyi 2

Az előadás próbafolyamatát a Białystokban bábszínészetet és bábrendezést tanuló Ewa Maria Wolska követi végig. Először a Lindát, azaz a darabbeli anyukát játszó Ellinger Edinát kérdezte saját nagymamájához fűződő kapcsolatáról, és arról is, gyerekként mi volt az, amit igazán szenvedélyesen csinált.

Ewa: A Gengszter nagyi egy kisfiú és a nagymamája kapcsolatáról szól. Neked milyen kapcsolatod volt a nagymamáddal?

Edina: A nagymamámat Édes Mamának hívtuk, mert amikor eljött hozzánk, mindig csokit vagy más édességet hozott nekünk. Ő az anyai nagymamám, és nagyon szerencsés vagyok, hogy még mindig él. Fiatal volt, amikor az anyukámat szülte, és az anyukám is nagyon fiatal volt, amikor engem szült. Én egy kicsit kilógok ebből a sorból, megtörtem a folyamatot, mert 28 éves voltam, amikor az első gyermekem született.

Nagyon szeretem a nagymamámat, és szívesen voltam vele gyerekként is.Most pedig a saját gyerekeim vannak szívesen a „dédimamával“. Mivel az iskola csak szeptember 1-jén kezdődött, a Gengszter nagyi próbáinak első hete alatt a kislányom, Lili  sok időt töltött nála, együtt sütöttek, vásároltak. A nagymamám ugyanolyan komolyan beszélget vele, mint ahogy velem tette gyerekkoromban. Bármit kérdeztem tőle, mindig őszintén válaszolt, kitérők nélkül, és ez nekem nagyon tetszett. A gyerekeket pontosan úgy kezeli, mint a felnőtteket, partnerként tekint rájuk. Nagyon szeret kártyázni, römizni. Jól játszik, legtöbbször a barátnőivel, mert a nagypapám halála óta egyedül él. Most épp Lilit tanítja römizni, ő pedig mindig örömmel megy hozzá.

Egyébként különös, de a nagymamám soha nem látott színpadon. Nem igazán tudom, mi ennek az oka, de nem kértem soha, hogy jöjjön el, nézzen meg. Most viszont itt a remek alkalom, hiszen október 2-án, épp a bemutató napján van az ő születésnapja, 80 éves lesz. A darab pedig „kötelező színházi élmény“ minden nagymamának.

Ewa: Ben nagymamája egészen különös, eredeti dolgot tesz meg az unokájáért. Emlékszel olyasmire, amivel a nagymamád meglepett téged?

Edina: Hadd gondolkozzam ezen egy picit. Talán nem. Az viszont nagyon különleges benne, hogy hatalmas energiái vannak. Nagyon dinamikus, energikus személyiség. Nyolcvan évesen még mindig az egyik legnagyobb segítségünk, ha a gyerekeimre kell vigyázni. Azt hiszem, ez a válasz a kérdésedre. Vidéken született, de később feljött Budapestre. Itt találkozott a nagypapámmal, aki volt cukrász, buszsofőr, otthon tangóharmonikázott, és egy nagy csibész volt.Ő pont olyan nagypapa volt, akiről  a „Gengszterpapit“ lehetne megírni. Nagyon szerettem.

Ewa: Szerinted hasonlítanak a gyerekek és az öregek?

Edina: Abszolút! Erről eszembe jut egy történet. Amikor kislány voltam, a szüleim eltartási szerződésben éltek Lajos bácsival. Én ötéves voltam, Lajos bácsi pedig 80 körül volt. Az agy-érelmeszesedése miatt gyakorlatilag mindent elfelejtett. Emlékszem, ültünk ketten az erkélyen, és tanítgattam neki, hogy „mi a magas, mi az alacsony“. Én gyerek voltam, de Lajos bácsi tőlem akart tanulni. Nyilván ez egy különleges helyzet, mert beteg volt, de azt tapasztalom, hogy az idősebb generációnak több türelme van a gyerekekkel foglalkozni, mint nekünk. Meg nyilván idejük is.

Én és a férjem a harmincas éveinkben járunk. Állandóan rohanunk, próbálunk a 24 órából a lehető legtöbbet kipréselni – ugyanúgy, mint a generációnk többi tagja. Nem tudok leülni a szőnyegre, hogy játsszak a gyerekeimmel, mert be kell tenni a szennyest a mosógépbe, satöbbi. És ez tipikus helyzet a harmincas-negyvenes korosztályt illetően. De amikor eljön hozzánk a nagymamám, ő leül és játszik velük, éppen úgy, ahogy velem játszott egykor.

Van még egy nagyon szép hozzá fűződő emlékem. Egyszer, talán hatéves lehettem, megáradt a Duna, és együtt elmentünk megnézni a folyó magas vízállását. Négy-öt órát sétáltunk a Duna-parton. Feledhetetlen élmény volt. Levettük a cipőnket, mezítláb jártunk a vízben.

Ewa: David Walliams regényében a szenvedély és a hobbi is fontos szerepet kap. Neked mi volt a gyerekkori hobbid, mit csináltál szenvedéllyel?

Edina: Színésznő akartam lenni! (Nevet.) Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert a munkám a hobbim. Az általános iskola alatt minden héten színjátszószakkörbe jártam, a gimnázium alatt ez komolyabbá vált, és heti két-három délutánt jelentett. Előadásokat csináltunk, versenyekre jártunk, két alkalommal nyertünk is. Nagyon jó csapat volt. Azt hiszem, ennél nagyobb szenvedéllyel mást nem csináltam, mert már ötévesen tudtam, hogy színésznő akarok lenni. Színésznő, nem bábos. Ez később megváltozott, hál’ Istennek!

Még több a Gengszter nagyiról:

Az első bejegyzés arról, hogyan került a regény a Budapest Bábszínházba

0 Tovább

babszinhaz

blogavatar

A Budapest Bábszínház blogja a Budapest Bábszínházról és a bábszínházról. Azoknak a nézőknek, akik igazán nyitottak. Felnőtteknek is. Sőt!

Címkefelhő

Budapest Babszinhaz (98),bábszínház (52),bab (15),Semmi (13),Trisztan es Izolda (12),Janne Teller (12),ifjúsági előadás (9),gyerekszínház (9),Kabaré musical (8),kabaré (6),Alföldi Róbert (6),Spiegl Anna (5),Hókirálynő (5),Daniel Danis (5),Bercsenyi Peter (5),mese (5),rajzpalyazat (5),Kivi (5),színháztörténet (4),Pettson és Findusz (4),babfilm (4),Budapest Bábszínház (4),musical (4),Ellinger Edina (4),Gáspár Ildikó (3),Nyúl Péter (3),Ludas Matyi (3),babszinhaz (3),Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (3),semmi (3),Quimby (3),andrássy út (3),animáció (3),A kis Mukk (3),Hoffer Károly (3),kortars irodalom (2),Kiss Tibor (2),Koós Iván (2),Ács Norbert (2),Hans Christian Andersen (2),reklám (2),Teszárek Csaba (2),Csizmadia Tibor (2),Caryl Churchill (2),Az iglic (2),Pagony Kiado (2),BBC (2),Katona József Színház (2),színház- és filmművészeti egyetem (2),cabaret (2),színház (2),Szalinger Balazs (2),Handspring Puppet Company (2),Markó Róbert (2),marionett (2),beatrix potter (2),Hups Crew (2),bécs (2),könyvtár (2),Kálmán Eszter (2),Bereczki Csilla (2),gameshow (1),talkshow (1),Bárdos Artúr (1),Nemzeti Színház (1),Spanyolország (1),Sziget 2013 (1),Márton László (1),Pablo Motos (1),Boribon és Annipanni (1),Muppet Show (1),óvodás (1),kötelező irodalom (1),Marék Veronika (1),Muppets (1),That Puppet Game Show (1),Sesame Street (1),szezám utca (1),Michelle Obama (1),El Hormiguero (1),középiskola (1),Mazsola (1),magyartanítás (1),Michac Gábor (1),Zságer-Varga Ákos (1),Cziegler Balázs (1),Szálinger Balázs (1),Janosch (1),A csillagszemű juhász (1),magyar népmese (1),Némedi Árpád (1),Fitos Dezső (1),Arany János (1),Arany János-emlékév (1),gyerekelőadás (1),Toldi (1),Oscar-díj (1),Kocsis Enikő (1),Karádi Borbála (1),Mindenki (1),Kismackó és Kistigris (1),kesztyűs báb (1),poszt 2014 (1),Brody Vera (1),kötelező olvasmányok (1),Tíz emelet boldogság (1),Nelson Mandela (1),Kovács Judit (1),Nemes Takách Kata (1),gyermek- és ifjúsági színházi világnap (1),Medgyaszay Vilma (1),Misi mókus (1),varró dániel (1),túl a maszat-hegyen (1),szatory dávid (1),Varro Dani (1),Jevgenyij Svarc (1),Futrinka utca (1),Koós György (1),általános iskola (1),látványtervezés (1),hasbeszélő (1),Nina Conti (1),Sziget (1),Barcelona CF (1),barca (1),Andres Iniesta (1),Nike (1),foci (1),TeARTrum Fesztivál (1),szinhazi fesztival (1),Richard Wagner (1),Mozart (1),Hajnali csillag peremén (1),Salzburg (1),allatok vilagnapja (1),kiállítás (1),allatbarat (1),Vietnami Koztarsasag (1),vízi bábszínház (1),West End (1),Hollywood (1),bábfilm (1),Broadway (1),báb (1),Tim Burton (1),Jason Segel (1),Julie Taymor (1),A halott menyasszony (1),Karacsonyi lidercnyomas (1),War Horse (1),Pillangokisasszony (1),Anthony Minghella (1),Blind Summit Puppet Theatre (1),Budapest Babszinhaz (1),Az oroszlankiraly (1),Oedipus Rex (1),gyerekirodalom (1),mr bean (1),drámapedagógia (1),Fehérlófia (1),ifjúsági színház (1),Neudold Júlia (1),kivi (1),Füge Produkció (1),Blasek Gyöngyi (1),Szolár Tibor (1),Michael Morpurgo (1),ASSITEJ (1),Richard Teschner (1),bábtörténet (1),animációs film (1),dokumentumfilm (1),John Turturro (1),Szinhazi Vilagnap (1),Dario Fo (1),Jurányi (1),Igy jartam anyatokkal (1),Babák (1),Mórocz Adrienn (1),Bohoczki Sára (1),Jean Genet (1),Gimesi Dóra (1),William Kentridge (1),olvasás (1),Fige Attila (1),Fodor Annamaria (1),Cselédek (1),Tatai Zsolt (1),CBBC (1),Neil Patrick Harris (1),Pethő Gergő (1),Odüsszeia (1),Rózsa és Ibolya (1),Odüsszeusz (1),Nagy Endre (1)